Századok – 1974

Történeti irodalom - A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában (Ism. Izsák Lajos) 1285/V-VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1285 A szerző ennek megfelelően a különböző vallási szabadságmozgalmakat a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődés alárendelt részeként tárgyalja, és eredetük, kiváltó okaik szerint két csoportra osztja: exogén jellegűekre, amelyek a különböző kultúrák, rendszerint a primitív és a fejlett kultúrák összeütközéséből származnak, és endogén jellegűekre, amelyek egy adott kultúra belső ellentmondásaiból pattannak ki. A kétfajta profétizmus tendenciájában ellentétes irányú. Az exogén jellegű profetikus mozgalmak fejlődésük első szakaszában a megoldást a közvetlen cselekvésben, a harcban, az idegen intézmények elleni direkt és határozott fellépésben látják. Ennek szükségszerű kudarcát a viszonylagos megbékélés időszaka követi a két kultúra, vallás részleges integrációjával, amikor az idegen javak és eszmék beépülnek a helyi kultúra rendszerébe. Ez a vallásos szabadságmozgalmak történeti pillanata, amelyek tendenciájukban ismét két irányba mutatnak: vagy a saját kultúra múltbeli értékeihez, az ,,aranykor"-hoz való visszatéréstől várják a diadalt, s ezért határozottan szembefordulnak az új renddel (revivalistanativista mozgalmak), vagy éppen ellenkezőleg elvetnek minden hagyományt ós az új rendhez való minél teljesebb alkalmazkodással igyekeznek elsajátítani azt a felsőbbrendű „mágiát", amelyet szerintük az idegenek birtokolnak (vitalista mozgalmak). Az irracionális eszközök alkalmazása természetesen mind a két mozgalmat zátonyra futtatja. Ezeknek a bukása nyitja meg az utat a racionális politikai, gazdasági eszközökkel vívott felszabadulási harcok felé, amelyeknek győzelme után a vallásos felszabadító mozgalmak vagy teljesen megszűnnek, vagy helyi egyházakba szerveződnek. Az endogén jellegű vallási mozgalmak a megváltást nem külső politikai akcióban keresik, hanem vallási, kulturális, ill. erkölcsi cselekvésben. A megváltást egy földöntúli létben képzelik, amely egyedül képes megvalósítani az egyén teljes felszabadítását. A megváltás az ,,eszkhaton"-nal, a világ végével jön el, amely egyértelműen pozitív kicsengésű. Az endogén mozgalmak elvetik a közvetlen materiális, az immanens értékeket, amelyeknek olyan nagy a szerepük az etnológiai szintű mozgalmakban. A világtól való menekülést a világgal szembeforduló harccal csak abban az esetben cserélik fel, ha frontális ós kívülálló pozícióba kerülnek az ellenséges erőkkel. Az endogén mozgalmak ilyen esetben az exogén mozgalmak jellegzetességeit öltik fel, ahogy az utóbbiak sem idegenek teljesen az előbbiektől. Az exogén mozgalmak egyházalapítását aligha foghatjuk fel másnak, mint a világból való menekülés speciális formájának. A munka a történelmi materializmus marxista elméletének és módszerének egészében véve sikerült, de nem hibátlan alkalmazása. A szerzőt a vallásos szabadságmozgalmak iránti rokonszenve annyira rabul ejti, hogy gyakran vulgárisan értelmezi a — különben is haloványan rajzolt — társadalom és a társadalmi, azazhogy vallásos eszmék viszonyát, egészen közvetlen érdekek kifejezésének fogva fel ezt, holott a marxista tükrözéselmélet szerint a vallási tudat viszonya torz a valósághoz, fantasztikuma pedig kizárja az egyenes, közvetlenül forradalmi, sőt az egyértelműen pozitív megfelelést is. Gondot okoz az olvasónak a szerkezet és az anyag, a leírás és az elemzés közti feszültség, amelyet nem enyhít a többektől származó, elég egyenetlen, általában nehézkes, ós az átlag olvasó által szakterminológiájában (detribalizálás pl. [33, 66, 79. 1.]) nem is mindig értett fordítás. A könyv jegyzetanyaga imponálóan gazdag. Az egészében értékes, de nem problémátlan vallástörténeti mű helyes marxista értékelését nagyban elősegíti Bodrogi Tibor mintaszerű bevezető tanulmánya. Bellér Béla A NÉPI DEMOKRÁCIA KEZDETI IDŐSZAKÁNAK DOKUMENTUMAI BARANYÁBAN (A Baranya Megyei Tanács VB. megbízásából kiadja a Baranya Megyei Levéltár. Pécs, 1971. 391 1.) A felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára megjelent dokumentumgyűjteményt a Baranya Megyei Levéltár négy tudományos munkatársa (Baranya Margit, Fáncsy József, Kopasz Gábor és Szinkovich Márta) állította össze. Ők írták a kötet részletes és alapos bevezető tanulmányát is, amely Pécs és Baranya megye 1944 —45-ös történelmi sorsfordulójának összefoglalását adja. A kötetben található dr. Boros Istvánnak, a megye első kommunista főispánjának az írása is, amelyben a szerző — figyelembe véve a korábbi kutatások eredményeit is — a „cselekvő kortársnak" az eseményekkel kapcsolatos élményeit, benyomásait és tetteit vázolja fel.