Századok – 1974

Történeti irodalom - Pataki István: Az ellenforradalom hadserege 1919/1921 (Ism. Bencze László) 1264/V-VI

1264 TÖRTÉNETI IRODALOM 1264 kerestek kibontakozási lehetőségeket, valamilyen agrárius-antiszemita beállítottságú gazdasági érdekeltséggel a hátuk mögött. A szerző által elemzett 10 katolikus sajtótermék az eddig vázolt irányokba csak részben sorolható be. Határozottan néppártellenes lap volt a Magyar Hírnök, de nem csatlakozott a függetlenségiekhez sem. A Magyar Szemle a legszínvonalasabb konzervatív-katolikus irodalmi fórum, míg a Herkó Páter a legszínvonaltalanabb katolikus élclap volt. A Katolikus Szemle — a Szent István Társulat Közlönye — reagálni igyekezett a nyugat-európai katolicizmus változásaira, de tartózkodott a napi eszmei-politikai harcoktól. A Magyar Sión Prohászka cikkei révén vált országos jelentőségűvé, ahol az intellektuális katolicizmus és a szociális kérdések keresztényszocialista szellemű tárgyalása tűnik ki. Dersi könyve a katolikus sajtóról akart szólni, de az egész magyar katolicizmusról beszélt. Arról a katolicizmusról, amelynek nem volt létkérdése a szellemi harc, mert mint földesúr és az állam része, híveit nem kellett megnyernie és napról-napra újra meggyőznie. A kötet forrásbázisa felöleli a korszak katolikus sajtóját és hasznosítja a sajtótörténet eredményeit. Jelen esetben ezek a primer források, mégis hiányoljuk az archív anyagok használatát, hisz pl. a prímási levéltárban önálló kategória kínálja a sajtóra vonatkozó iratokat, amelyek megkönnyítenék a lapok mögött álló anyagi források és mozgatók pontosabb feltárását. A dolgozathoz csatolt függelék felsorolja a tárgyalt sajtótermékek megjelenési helyét, idejét és szerkesztőit. Nem rontja a könyv egészét illető elismerésünk mértékét a függelékben fellelhető néhány pontatlanság, amelyek közül — adatközlésről lévén szó — szükségesnek vélünk legalább két gyakrabban előfordulót feljegyezni. Simor hercegprímás nem a Collegium Germanicumba küldte tanulni Prohászkát, amint azt Dersi Schütz Antal után írja, hanem a Collegium Germanicum et Hungaricumba, vagy másként Collegium Germanico-Hungaricumba. A 184. lapon az olvasható, hogy Prohászka ,,1920—22-ben országgyűlési képviselő, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke" volt. Ismert, hogy 1920—26 között az egykamarás magyar törvényhozást nem országgyűlésnek, hanem nemzetgyűlésnek nevezték, így a fehérvári püspök is csak nemzetgyűlési képviselő lehetett. Prohászka nem volt elnöke az 1919 októberében alakult Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának, hanem csak elnökségének volt tagja, mint a párt parlamentiképviselője. Elnöke volt viszont az 1920. július 13-án, aKNEP-ből, a „disszidensek" bői és a kisgazdapártból alakult Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Pártnak, amely 1921 februárban bomlott fel. Február 10-én újjáalakult a KNEP, de nem Prohászka, hanem február 22-től gr. Andrássy Gyula, 1922. január 4-től megszűnéséig Haller István elnöklete alatt. Több fórumon elhangzott az utóbbi években, hogy a magyar katolicizmus új- és legújabb kori történetének feldolgozásából a korszak nagy részében még hiányzik az egyházi nagybirtok politikai-ideológiai szerepének, hatóerejének vizsgálata, s az egyház konzervatív vonalának rajza. Hozzátehetjük, hogy épp így hiányzik a katolikus sajtó marxista története is. Dersi Tamás könyve e sokoldalú feladat egy részkérdésének megoldásához sikerrel járult hozzá. Gergely Jenő pataki istván: AZ ELLENFORRADALOM HADSEREGE 1919/1921 (Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1973. 299 1.) A XX. század történetének egyik, napjainkban is megismétlődő vonása, hogy a forradalmi és haladó mozgalmak leverésére, elért vívmányaik felszámolására a nemzetközi burzsoázia és a reakciós hazai tisztikar vezette hadsereg szövetségre lépnek, hogy közösen segítsék győzelemre a restaurációra törő osztályokat. Jól ismert az a szerep, melyet az antant hatalmak kormányai és a királyi román hadsereg játszott a Tanácsköztársaság leverésében, az ellenforradalmi kurzus létrehozásában. Az 1919-es fehérterror végrehajtóiról, a hivatásos katonákról, a magyar fehérhadseregről azonban mindezideig keveset tudtunk. Pataki István könyve az ellenforradalmi rendszer születésének körülményeit elemzi, elsődleges feladatának tartva, hogy bemutassa Horthy hadseregének részvételét a burzsoá hatalom kiépítésében. Ez a hatalom brutális terrorral, minden haladó és demokratikus erőt üldöző katonai önkénnyel született és születése bélyegét végleges pusztulásáig magán hordta. A szerző nagy levéltári anyagot használva háttérként és