Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM-IRODALOM 1253 pontból annak figyelése, hogy hogyan vettek részt a kalendáriumok a vizsgált 100 évben lezajlott háborús hangulatkeltési mechanizmusban, — különösen a második világháború vonatkozásában igaz ez. Ebből még bizonyos szociálpszichológiai jelenségek alapjára is fény derülhet egy-egy időszak relációjában.14 8 Kifejezett historiográfiai típusú vizsgálódás számára is bőséges anyagot találhatunk forrásainkban a rendszeresen bemutatott történelmi események, személyiségek elemzése segítségével. A különböző interpretálások általában világosan elárulják a szerzők által követett nézeteket és célokat. Ha kiegészítő szempontként az itt alkalmazott sztereotípiák vizsgálatát is kitűzzük, e célok megvalósításának eszköztárába is némi bepillantást kaphatunk, miután ezek az anyagok a legszélesebb rétegeket vonták be a „történelmi közemlékezésbe", ahhoz anyagot, vezérfonalat és útmutatást is nyújtva.14 9 A kalendáriumok gazdaságtörténeti forrásként való felhasználása többirányú részadatokat tárhat fel. Egyrészt a kiadványok gazdasági hátterének vizsgálata jelent információ többletet. Másrészt feldolgozhatók a propagált gazdasági intézmények, mezőgazdasági módszerek, a kalendáriumokban közölt statisztikai adatok (s ezek viszonya a valósághoz) stb. Figyelhető esetenként az a propagandatevékenység is, melyet bizonyos gazdasági intézkedések bevezetésénél alkalmaztak. A kalendáriumok komplex történeti forrásértékét már Jakab megfogalmazta, néhány további területet is figyelembe véve. 6 a krónika-rovat jelentősége mellett ún. naptári segédanyagok utólagos felhasználására hívta még fel a figyelmet, mint pl. névtárak, címtárak, melyek a kormányzás,törvényhozás, igazgatás, a hivatalok vonatkozásában nyújthatnak elsőrendű információkat.15 0 A fentiek figyelembevételével a kalendáriumokban rejlő kutatási lehetőségek igen széleskörű, gazdag képet mutatnak. — Választ kaphatunk a kiadványok rétegjellemzőire, elsősorban a kiadók céljait illetően, de a megcélzott olvasóréteg vonatkozásában is — bizonyos áttételeken keresztül. — Nyomonkövethetjük az „elvárt" világkép kialakításának módszerét egy-egy kiadványban, ill. egy-egy korszak vizsgált kiadványainak összességén belül. — Megfigyelhetjük a tudományos-technikai, gazdasági, egészségügyi ismeretterjesztés színvonalának alakulását, régi elképzelések, új ismeretek koegzisztenciáját. — Képet nyerhetünk ugyanabból a kiindulópontból a kulturális javak (irodalom, képzőművészet, zene stb.) terjesztésének igényességéről ill. általános állapotáról. — Kísérletet tehetünk a műfaj egészének beillesztésére az egyes korszakok tömegkommunikációs eszközrendszerének egészébe. — Pontos megfigyeléseket tehetünk a kalendáriumokban végbement külső, alaki és publicisztikai természetű módosulásokról. — Elemezhetjük a kalendáriumok jellegváltásait (elsősorban a hagyományos naptári rész aránya, tartalma módosulásának nyomonkövetésével). Mindezek alapján fogalmazódtak meg a kapitalizmuskori kiadványokra vonatkozó konkrét vizsgálati célok, a kalendáriumnak, mint műfajnak komplexitásából. (A további rész-célok tisztázása az egyes kutatási fázisok bemutatása során következik a későbbiekben.) 148 Löwenthal különösen alkalmasnak találta a kulturális tömegtermelés tanulmányozását ilyen típusú tanulságok levonására (ld. i. m. 8). A háborús hangulat értékelése pedig megfelelő tematikus és kategoriális alapot nyújt ehhez. 149 Kovács megfogalmazása szerint. Sőt továbblépve szinte társadalomtudati nivelláló hatást tulajdonít a kalendáriumok krónikáinak: ezeknek köszönhető — véleménye szerint —, „hogy a magyarság minden rétegében ugyanaz a történelmi tudat alakult ki, ezt ápolták és fenntartották. A politikailag és társadalmilag élesen tagolt magyarságot a múlt szemléletének azonossága fűzte egybe." Ld. Kovács, 33 — 34. 150 Jakab, 64-65.
