Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

A „HUSZADIK SZÁZAD" TÖRTÉNETÉHEZ 1201 sabb probléma, mint pl. a német s az angol diplomatic torzsalkodásai, melyeknek ismertetésére Gratz annyira vágyik, nem is említve hogy a japán kapitalizmus lesz legalább is oly fontos tényező a jövő világ kialakulásában, mint az angol. A mi pedig a franczia kultúrharcot illeti merő rá fogás, hogy az elkerülte rövidlátó szemeinket. Ellenkezőleg részletesen ismertettük az egyház s az állam elválasztásáról szóló törvényjavaslatot s két társunkat felkértük, hogy ezt s Európa egyéb kultúrharcaü is külön tanulmányokban dolgozzák fel. Reméljük mielőbb be fogják váltani ígéretüket. Azt is szemünkre lobbantjaGratz, hogy idegenből fordítunk, mert azok hkik ily kérdések iránt már is érdeklődnek, nincsenek rá szorulva arra, hogy magyar fordításokból merítsék töredékes ismereteiket róluk, mert ezek mindnyájan képesek közvetlenül az idegen forrásokra vissza menni*. Ez a logika, mindenek előtt feledi azt, hogy a nyelvismeret még nem jelent szakismeretet, hogy pl. akadémikusaink túlnyomó többsége soha hírét sem hallotta ama modern problémáknak melyeket a H. Sz. bemutat s feledi azt, hogy ha ez az ok fejtés igaz volna akkor minden fordítás meddő és haszontalan dolog volna. (Mellékesen megjegyezve a H. Sz. újabban alig közöl fordítást tér hiányában. A mi elég kár!) Meggyőződve így arról, hogy a Gratz premissái mennyire önkényesek, hogy azok egyéni hangulatokon s nem tényeken alapulnak: már eleve is valószínű, hogy polüikánkat illető vádjai sem indokoltabbak. Nincs üt terünk arra, hogy mindenek előtt ki mutassuk azt, hogy mily naiv és tudománytalan Gratz az a felfogása, mely a szociális célokat elválasztja egyéb polüikai céloktól, holott a modern polüikai tudomány szerint a polüikai törekvések mindig szociális törekvések. De ebbe a kérdésbe bele nem menve, melyet Gratz bizonyára ismét „hajszál finomságú disztinktióknak" tartana, tisztába kell jönnünk azzal, hogy milyen politikára vágyik Gratz. Hát bizony e tekintetben bajos eligazodni homályos sorain. Midőn pl. azt mondja hogy „a haladás nem képzelhető el úgy, hogy valaki egyszerűen franczia vagy német vagy olasz eszméket, szóval haladottabb kultúrák eszméü pur et simple ide akarja plántálni és az eszmék tovább fejlesztésén akar dolgozni, mielőtt ezek nálunk gyökeret vertek volna" : az ember logikusan csak azt következtethetné ebből, hogy hát akkor főfeladatunk egyre hinteni az új eszmék magjait s azokat gonddal és szorgalommal ápolni mindaddig míg azok gyökeret vernek annyira, hogy egy erőteljes gyakorlati polüíkának adhatnak életet. Gratz nem erre gondol, hanem sok habozás után ide lyukadnak ki gondolatai: compromissumokra is kell lépni érdekükben idegen áramlatokkal. Ezt már értjük : tehát a programmunk által előírt a jövőt előkészítő munka helyett Gratz azt szeretné, hogy álljunk be a jelen kicsinyes csatározásaiba, a parlamenti kaszinó pártok régi mintája szerint. De minden erkölcsi és tudományos aggálytól el is tekintve szörnyen naiv t. társunk ez az óhajtása, mert ma még minden compromissum lehetetlen köztünk s idegen irányok között. A compromissum lehetősége ugyanis csak ott kezdődik, a hol az új törekvések ereje a régieket megalkuvásra kényszeríti. De csírájukban levő törekvéseknél compromittálni annyi, mint a bárányt és a farkast compromissumra biztatni. A kik ismerik a történelmet s a szociologia törvényeü : azok teljesen meg fogják érteni a H. Sz. politikáját s azt az útmutatást, melyet a jövő tekintetében ad. Mert évek óta azt hirdetjük : új, modem polüika a közjogi csatáromsok helyett csak a társadalmi struktúra módosulásával s új osztályok megjelenésével lehetséges a polüikai küzdőtéren. Ez a változás pedig épen csak amaz evolútio munkája lehet, melyre a maradiak annyiszor szeretnek hivatkozni. A mi feladatunk ezzel szemben nem lehet más mint ezt a gazdasági és szociális fejlődési folyamatot modern gondolatokkal erősüeni, kimutatva a jelen tarthatatlanságát, ismertetve a művelt nyugat törekvéseit s feltárva a jövő kápráztató lehetőségeit. Kétségtelen hogy ez a politika még jó soká nem kormányképes politika, melynek alapján az ember államférfi vagy bank igazgató lehetne, de minden új utat mutató polüika első fázisában ilyen : harcias, inratnzingens, a jövőbe néző. 11*