Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

A „HUSZADIK SZÁZAD" TÖRTÉNETÉHEZ 1197 tőinek száma évek óta alig emelkedik, a mi emelkedés van, jórészt a Társadalmi Tudományi Társaság tagjainak emelkedésére vezethető vissza, akiknek egy igen tetemes részét, — személyes tapasztalatok alapján mondhatom, — a XX. Sz. inkább visszariasztott a Társaságtól, minthogy közelebb hozta volna őket. Olyanok, kik valósággal szomjaznak egy nivon álló progresiv revue után, az első pár szám után félvágatlanul hagyják könyvespolczukon a lapot, — szellemi szükségletévé a lap alig lett valakinek. A dolog ma majd nem úgy áll, hogy a XX. Sz. szerkesztői a lapot önmaguknak írják és e czélból tartanak fenn egész nagy apparatust. Szélesebb körökben a lap nem hogy tudott volna behatolni, de a lap eddigi egyoldalú irányának fenntartása egyszerűen elháríthatlan akadálya annak, hogy szélesebb köröket megnyerhessünk törekvéseinknek. IV. A bajok okát én a szerkesztő bizottság egyoldalú összeállításában látom, — abban, hogy a szerkesztői teendők tényleges vezetése tisztán és kizárólag prononszirt egyoldalú pártemberek kezébe van letéve. Nem személyes élű megjegyzés akar ez lenni. Talán hangsúlyoznom sem kell, hogy a lehető legnagyobb súlyt fektetem arra, hogy az eddigi szerkesztőknek pótolhatatlan értékű működése lapunknak továbbra is megtartassék, és azt sem akarom, hogy ők a maguk tudománya keretén bélül irányukat bármiként is megváltoztassák. Сsak azt tartom hibának, hogy ők az egész lapot a maguk tudományának a maguk nézetének foglalják le annyira, hogy előfordult az az eset is, hogy nem orthodox szocialista irányú czikket a szerkesztőség azzal a megjegyzéssel utasított vissza, hogy annak tartalma nem felel meg a lap irányának. És ezen hiba megszüntetésében látom én a bajok orvoslásának egyedüli módját. Indítványozom azért a következőket: A kiadó bizottság a XX. Sz. eddigi szerkesztőinek a lap érdekében kifejtett buzgó és az eddig követett irány keretén bélül elérhető sikerek szempontjából teljesen eredményes működésükért köszönetet szavaz és kéri őket, hogy ugyanabban az irányban, a melyben eddig működtek, a jövőben is bocsássák munkásságukat a vállalat rendelkezésére. Mivel azonban a kiadó bizottság a közönség szélesebb körei érdeklődésének félkeltése szempontjából szükségesnek találja, hogy a folyóirat ne legyen tisztán és kizárólag az orthodox szocziáldemokrata tudománynak szaklapja, — mert az ilyen lap terjedésének előfeltételei Magyarországon még nincsenek meg, — elhatározza a szerkesztő bizottság újjászervezését a következő alapokon : A szerkesztőbizottság áll a felelős szerkesztőből, a szerkesztőség titkárából, továbbá a sociológia, a szocialista elméletek, a politika, az irodalom és a művészet kérdéseire vonatkozó szerkesztői teendők vezetésére kijelölt öt szakszerkesztőből. A szakszerkesztők magukra vállalják azt a kötelezettséget, hogy a szakukba vágó kérdéseknek lehetőleg kimerítő taglalásával tájékoztatni fogják az olvasókat a szakukban előfordult összes jelentékeny eseményekről. Oly tudományokból vett czikkek, melyekre szakszerkesztő nincs (közgazdaság, szociálpolitika, jog stb.) a szerkesztő bizottság esetről esetre kijelölt bizalmi férfiak által bíráltainak felül.1

7 A szerkesztőbizottság hosszú válaszlevélben utasította vissza Gratz vádjait: „TISZTELT BIZOTTSÁG! Mi alulírottak a H. Sz. szerkesztő bizottságának tagjai szükségesnek látjuk ugyancsak írásban válaszolni arra az emlékiratra, melyben Gratz Gusztáv társunk eddigi működésünket bírálat alá véve új programmot terjesztett Önök elé. Szükségesnek tartjuk ezt azért, 17

OSzK Kézirattár, An 2408/3 és a Szabó Ervinhez küldött példány 1905. júl. 19. Párttörténeti Intézet Archívum 507/31/14. A körlevél Szabó Ervinhez intézett példányára és a szerkesztő-bizottság válaszára hivatkozik: Fukász György: A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez. 236; Litván György—Szűcs László (szerk.) A szociológia első magyar műhelye. I. Bevezetés. 16—18; Szűcs László: i. m. 1230.