Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

1196 PÓK ATTILA A szociális eszmények, — ha nem is hazánkban, — kétségtelenül a leg hatalmasabbak az összes eszmények között. De képviselésük még nem meriti ki teljesen azokat a kötelezettségeket, melyeket teljesiteniök kell azoknak, a kik a haladás ügyét általában, és kivált nálunk Magyarországon is szolgálni akarják. A szocziális kérdéseknek a mélyek korunkat foglalkoztatják, a melyek a jövő kialakulására döntő befolyással fognak lenni vagy a melyek megoldásával foglalkozni kell addig is, a meddig a szocziális eszmények megvalósíthatók lesznek. Az intelligenczának érdeklődése természetszerűleg ezen kérdések felé fordul elsősorban és ez állásfoglalást ezekben a kérdésekben szuverén kézmozdulattal nem háríthatjuk el magunktól, azt mondván, hogy ha a mi kérdésünk meg lesz oldva, minden más kérdés is meg lesz oldva. Ez lehet igaz, de nem szünteti meg azt a kötelességet, hogy a közvetlen megoldásra váró kérdésekkel is addig míg az eszmény megvalósítva nincs, lehetőleg intenzive foglalkozzunk, — mindig a mi különös eszményünk szempontjából, de sohasem úgy, hogy megelégszünk az arra való utalással, hogy »Fogadnátok el csak az én eszményemet és ezek a kérdések meg vannak oldva«.. Ha ez általában így van, még inkább áll abban az esetben, ha egy lap politikájáról van szó, melynek utóvégre is arra kell törekednie, hogy eszméit lehetőleg tág körbe belevigye. Az olvasó közönség érdeklődése természetszerűleg inkább azon kérdések felé fordul, melyek égetőknek látszanak, és nem azok felé, melyek egy adott ország viszonyai szempontjából egyelőre meglehetősen akadémikus jellegűek. Mindenki, a ki törekvéseink iránt érdeklődik, örömmel venné, ha lapunkban szempontokat találna arra nézve, miképen kell a mi törekvéseink szempontjából állást foglalni ahhoz a konfliktushoz, mely hazánk közállapotait évek óta mondhatni kizárólag uralja. Erről azonban hiába keresne lapunkban egy betűt is, — e helyett meg kell elégednie esetleg egy íveket kitevő tanulmánynyal, a melyből azt a mi bennünket érdekel, néhány rövid oldalon is ellehet mondani. Mindenkit érdekelne egy czikk, a mely nálunk figyelemre is alig méltatott eseményt, a mely azonban előreláthatólag nem csak ott, a hol lefolyt, de másutt is visszhangra és utánzásra fog találni, — értem a franczia egyháznak az államtól való elválasztását, — okaiban, befolyásában és várható következményeiben ismertetni, — ez az eset azonban a XX. Sz. olvasói számára teljesen elveszett s a. helyett meg kell elégedniök hajszálfinomságú distinkcziókkal a franczia szocialista pártcsoportok közt vagy egyes franczia szocialista röpiratok ismertetésével. — Oroszországban forradalom dúl, mely korunknak tálán legnagyobb eseménye és mely a jövő kialakulását minden körülmények között erősen befolyásolni fogja. Németország és Anglia között mindjobban és jobban élesednek az ellentétek, a melyek Európa erőviszonyait máról holnapra megváltoztathatják, — minderről a XX. Sz. olvasója egy sort sem talál lapjában, — ellenben talál benne fejtegetéseket a japán kapitalizmus fejlődéséről vagy készülő témákról. Nem akarom e czikkeknek értékét korántsem leszállítani, — de ez az összeállítás mutatja, hogy a lap csekély kivételektől eltekintve, szándékosan kerüli azokat a kérdéseket, a melyek felé ma a művelt világ érdeklődése legjobban irányul, az egy szociális kérdés kivételével, — bár ezen kérdések taglalásából igen fontos szempontokat nyerhetnének mindazok, a kik szeretnének a haladás szolgálatába állni, de nem tudják megtalálni a feléje vezető utat és bár ez úton hozzá járulni lehetne annak a felfogásnak megdöntéséhez mely épen a mi bajaink egyik fő forrása és a mely szerint Magyarország mintegy izolált, önálló globus áll a világ államainak sorában. Azokban a kérdésekben, a melyek mindenkit érdekelnek, a XX. Sz. nem ad sem tudást, sem szempontokat, azok a kérdések a melyekkel foglalkozik, nálunk alig érdekelnek és ezekben az érdeklődést éppen úgy kellene felkeltenie, hogy hozzá kapcsoljuk elmondandónkat a tényleg érdeket keltő kérdések taglalásához. A haladásra szolgáló fegyverek egy egész nagy tárházát a lap így rendszeresen elhanyagolja és ezért mondtam azt, hogy a lap nem meríti ki az eszközöket, a melyek a haladás ügyének előmozdítására rendelkezésére állanak. III. Mindebből önként folyik az a harmadik ellenvetésem, hogy a lap nem felel meg azoknak a feladatoknak, melyek a haladás híveinek összegyűjtése körül reá várnak. Előfize-