Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

1190 PÓK ATTILA A bizottság többsége a politika törlése mellett döntött. Oratz Gusztáv szerkesztő erre kijelenti, hogy e határozat után nem, érzi magát hivatottnak a lap további vezetésére. Ő úgy szólván kizárólag politikával foglalkozik és mihelyt ez törültetik, neki a lapban talaja nincs. Ferde helyzet volna, ha olyan valaki szerkesztené a lapot, ki a lap tartalmát képező tudományszakok egyikében sem szakember. A jelenlevők valamennyien a szerkesztőnek ezen aggályait semmiképen nem oszthatják s arra mutattak rá, hogy nemcsak maga művelt a lapban politikán kívül egyéb ágakat is, hanem kétségtelenül sokoldalú ismereteinél fogva is nagyon is hivatva volt arra, hogy irodalmi, közgazdasági, történelmi és általános ismeretterjesztő dolgokban a szerkesztést a legkielégitőbben ellássa, a minthogy ezt a múltban tette is. A lapra nézve nagy bajnak tartanák távozását és több ízben kérték tartsa meg a lap vezetését. Gratz Gusztáv aggályait nem látja eloszlatottaknak, mivel б behatóbban csak politikával foglalkozik s minden egyébben teljesen laikus. Erre a bizottság a szerkesztő-kérdést függőben hagyva áttér a szerkesztőség szervezetének javítását célzó indítványok tárgyalására. Minthogy az a kezdettől szemünk előtt lebegett cél, hogy a szerkesztő bizottság tagjai a szerkesztői teendőkben activ részt vegyenek, a 3 éven keresztül tett tapasztalatok szerint megvalósíthatlannak bizonyult, mert a szerkesztő bizottság e célra összehozható nem volt, a bizottság egyhangúlag elhatározta a szerkesztés ama másik, már az első értekezleten s azóta többször szóba került módját, hogy az egyes szakok ellátása külön tudományos szakreferensekre bízassék. Erre nézve főakadályul eddig az szolgált, hogy az összes szakokra eddig nem találkozott megfelelő ember. Minthogy ez a nehézség most is fennáll, a bizottság elhatározta, hogy legalább azok a szakok bízassanak referensekre, amelyekre teljesen alkalmas egyének rendelkezésre állanak, és kimondotta, hogy referensnek a bizottságon kívül állók is megválaszthatok. A megbízás egy évi időtartamra szól és a referensek alkotják a szerkesztővel együtt a tulajdonképeni szerkesztő bizottságot. Ilyen referensekül a bizottság egyhangúlag Jászi Oszkárt a sociológiára, Wildner Ödönt az irodalom és művészetre nézve bízta meg, a socialismus irodalmának és mozgalmainak registrálására vonatkozólag pedig a bizottságon kívül álló Szabó Ervint jelölte ki. Mihelyt megfelelő ember akad egy-egy szakra, ez a bizottság a tágabb bizottság által kiegészíthető. A lap tulajdonjogaira vonatkozólag e szűkebb körű bizottságnak semmi intézkedési joga nincs, erre vonatkozólag a régi bizottság jogai teljesen érvényben maradnak. A politika eltörlése mellett szavazók a gyűlést követő napokon előadták Gratz Gusztávnak, hogy a lap politizálására vonatkozó álláspontjuk ugyan nem változott, de oly nagy veszteségnek tartanák a szerkesztéstől való visszalépését, hogy ennek elhárítására készek volnának elvi álláspontjuktól részben eltérni és azt az ajánlatot tették, hogy foglalkozzék a lap socialpolitikával és egyáltalán tárgyi politikával, csak ne foglalkozzék szoros értelemben vett napi politikával és tartózkodjék a személyi politikától. Gratz Gusztáv elismeri, hogy ezzel az az elvi ok, melylyel ő lemondását indokolta elesik. A szorosan vett napi politika elhagyása ellen, mely leginkább a kortörténeti szemlékben nyilatkozott meg, soha észrevétele nem volt, a személyi politika teljes kiküszöbölésétől azonban ugyancsak félti a lap érdekességét. Eltekintve azonban mindezektől úgy látja a dolgot, hogy mélyreható nézeteltérésekről van szó, a melyeket nem kompromissum útján kell elsimítani, — mert ez pár hónap alatt mindkét félre nézve terhessé válnék, — hanem gyökeresen megszüntetni. Ennélfogva ragaszkodik lemondásához. Az erre vonatkozólag folytatott eszmecsere megegyezésre nem vezetett. Bathó Béla, Gratz Gusztáv, Jászi Oszkár, Lessner Richard, Somló Bódog, Szántó Menyhért, Wildner Ödön, Zigány Zoltán.'' * ' OSzK Kézirattár An 2408/6.