Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

A „HUSZADIK SZÁZAD" TÖRTÉNETÉHEZ 1189 Múlt gyűlésünk többsége, Jászi, Somló, Wildner, Szántó, továbbá Zigány (Jászi által képviseltetve) és Lessner (Somló által képviseltetve) azon nézeten voltak, hogy a lap a jövőben egyáltalán ne foglalkozzék politikával, minthogy a lap politikai irányára nézve a múltban is több ízben merültek fel éles ellentétek a melyeket eloszlatni nem sikerült, minthogy nem volna helyén való sem az, hogy ez az ellentét a lap politikai irányában is állandóan kifejezésre jusson, sem pedig az, hogy az egyik irány egyáltalán ne találjon kifejezésre, leghelyesebb megoldás, hogy a lap egyáltalán ne foglalkozzék politikával. Különösen méltányossá tenné ezt a kompromissumot az is, hogy a radikálisabb politika hívei nem adhatnak kifejezést nézeteiknek a nélkül, hogy ezáltal, — miképpen ez a múltban is történt, — egyeseknek személyesen is kellemetlenséget ne okozzanak. Ez a tudat állandóan feszélyező volt reájuk nézve. A lapnak tudományos irányára vonatkozólag állandóan megegyezés volt és a terjeszkedés szempontjából meg üzleti szempontokból is káros, hogyha ezzel a tudományos iránynyal, amelylyel a lap prestige-ét és legalább bizonyos körökben élvezett népszerűségét kivívta, ellenkező politikai irányzatot követ. A XX-ik századtól úgy sem vár senkisem politikát, kivált, ha e tekintetben semmi specialitása nincsen és csak azt írja meg, a mit mások is meg szoktak irni. Senkisem fogja a Huszadik század előfizetését azért abbanhagyni, mert nincsen benne politika. Végül, ha a lapnak egységes iránya volna és dolgozó társai, ennek következtében jobban és melegebben karolnák fel a lap ügyét, ez a lapot jelentékenyen fellendítené és tetemesen tartalmasabbá tenné. Ezzel szemben a kisebbség, Bathó és Oratz a politika kizárását határozottan ellenzik. Mindenekelőtt a lap niveau-ja és tekintélye szempontjából, mert az ő nézetük szerint, ha a folyóirat eddig bizonyos mértékben beszéltetett magáról, ezt főleg politikai tartalmú cikkei idézték élő. Politika tekintetében a lapnak igen is volt jelentősége, mert egész sora jelent meg benne az olyan cikkeknek, a mélyek ez idő szerint radikális tartalmuknál fogva semmi más, a polgárság körében olvasott lapban meg nem jelenhettek volna. E téren a lapnak egyenesen missiót kellene teljesítenie. Hogy azért a lap az uralkodó politikai pártok legliberálisabb elemeivel keresi az összefüggést, az nem baj, hanem előny. Az elvi ellentétek a szerkesztő bizottság körén belül elvüázhatlanok, azonban nincs abban semmi aggályos, hogy a lap politikai részében ép úgy külömböző irányú politikai cikkek jelenjenek meg, mint a lap tudományos részében. Határozottan káros volna a politika kiküszöbölése, különösen a mi magyar viszonyaink közt, hol csak a politika tarthat számot élénkebb érdeklődésre, míg a kizárólagos tudományos lapokat (Közgazd. Szemle, Jogállam) alig olvassák. A többség erre előadta, hogy viszont a lap olvasói közül több panasz hangzott fel a lap politikájára vonatkozólag, a mely elégületlenségre adott okot a lappal szemben. A politikai cikkek külömben oly gyéren jelentek meg, (az utolsó négy-öt számban nem is volt), hogy azok elmaradásától a lap tekintélyének csökkentését nem kell félteni, és az azok elmaradásával járó esetleges csekély veszteséggel jelentékenyen félérne az a nagy előny, ha a politika által úgy a dolgozó társak körében okozott egyenetlenség, mint a közönségben mutatkozott elégületlenség megszűnnék. Az érdeklődést keltett cikkek egyike-másika, — mint pl. a Bors-é, csak lényegtelen részeiben tekinthető politikainak, némelyik pedig mint pl. Zay-6 csakugyan nagyon kévésé voltak a lap egész irányával és jelentőségével összhangban állók. A kisebbség azokkal szemben, kik a lap politikai irányát helytelenítették, olyanokra is hivatkozik, kiket épen a lap politikai tartalma tett annak híveivé. Teljesen kielégíteni mindenkit, sohasem lehet. Igaz, hogy a politikai cikkek gyéren jelentek meg, de ép azok a számok, melyekben ilyenek hiányoztak, keltették a legkevesebb feltűnést s voltak, kik egyenesen a miatt elégületlenkedtek, mert a lap több politikai cikket nem hozott. Az egyenetlenségre, helyesebben nézet eltérésekre, a kisebbség nem fektet súlyt, mert a revuenek fogalma sem kívánja meg a határozott irányt, mély napilapnál elengedhetlen. Bors cikkében az, a mi érdeklődést keltett, a politikai vonatkozások volta, Zay cikkének szelleméről eltérők lehetnek a nézetek, végeredményben azonban a cikk oda törekedett, mint a folyóirat.