Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század" történetéhez A „Huszadik Század" (a továbbiakban H. Sz.) és a körülötte tömörülő értelmiségi csoport, a „szociológia első magyar műhelye" központi szerepet játszott a századelő magyar szellemi életében. A folyóirat történetében legérdekesebb az 1900 —1907 közötti időszak, a polgári radikális társadalomszemlélet kialakulásának folyamata. A polgári radikális társadalomszemlélet ugyanis semmiképpen sem azonosítható a H. Sz. első évfolyamaiban jelentkező nézetekkel. Ekkor még a liberalizmustól az anarchizmusig számos irányzat szinte egyenlő eséllyel kap teret a folyóiratban. A legkülönbözőbb elveket valló munkatársakat csak a fennálló viszonyok kritikája egyesíti. 1900 — 1907 között fokozatosan válnak ki a konzervatívabb elemek a H. Sz., illetve a Társadalomtudományi Társaság (továbbiakban T. T.) köréből és csak 1906 augusztusa (a radikálisok győzelme a T. T.-ban) után lesz a H. Sz. egyértelműen a radikálisok fóruma.1 A csoport belső megosztottsága már a lap megindulása előtt jelentkezik a folyóirat követendő irányáról folytatott megbeszéléseken, illetve az erről írt levelekben: Jászi és Somló a szociológia elméleti fórumát akarják megvalósítani, egyértelműen tudományos folyóiratot akarnak; Gratz fokozottabb mértékben akarja bevonni a napi politikát. Jászi ír erről Somlónak 1899. október 8-i levelében: „Mint Gusztinak is megírtam, az öröm mellett éppoly erős vagy tán erősebb még az aggodalom bennem. A Spencer interventiója folytán becsületbeli kötelességünk a lap szociológiai jellegét megőrizni s a jogászok és politikusokkal szemben megvédelmezni. De olyan kevesen vagyunk. Ami nem is csoda, mert a mi irányzatunk nem közönséges tudományos irányzat, hanem világnézlet, mely diametrikua ellentétben áll minden más világnézlettel."1 1Vö. Litván György—Szűcs László: A szociológia első magyar műhelye I—II. Bp., 1973. Bevezetés 5.-7. — A „Huszadik Század"-dal, valamint a polgári radikalizmussal foglalkozó más fontosabb művek: Csüry István: A Huszadik Század szociológiai pozitivizmusa. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei, 82. Debrecen, 1973; Dolmányos István: A polgári radikális irányzatok (In: Magyarország története IV. [szerk.: Hanák Péter] Bp., 1973. 466—464; Fukász György: A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez. Bp., 1960; Gyapay Gábor: A Huszadik Század társadalomszemlélete az első évtizedben 1900—1910 (egyetemi doktori disszertáció) Bp. 1946; Hanák Péter : A magyar polgári radikalizmus (In: Magyarország története II. 224 — 227); Horváth Zoltán: Magyar századforduló. Bp., 1961; Léderer Emma: A polgári radikális történetszemlélet, Szende Pál írásai (kézirat); Litván György—Remete László (szerk.): A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája. 1. köt. Bp., 1970. Előszó; Mérei Gyula: Polgári radikalizmus Magyarországon. Bp., 1947; Mucsi Ferenc: A polgári radikalizmus Magyarországon 1900—1918 (kézirat); Soós Pál: Szabó Ervin pályakezdése, különös tekintettel művelődési törekvéseire. Debrecen, 1974 (kandidátusi értekezés, kézirat); Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez. Századok, 1963. 1205-1241. 2 Jászi Somlónak, 1899. okt. 8. OSzK, Kézirattár, jelzet nélkül. A leveleket és dokumentumokat az eredeti helyesírással közöljük.