Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1149 nyúló előterjesztését, de nem zárkózott el az elől, hogy a császártól kérje a nemzetiségi jogok törvénybeiktatását a következő országgyűlésen.3 7 Mindezzel végeredményben siker nélkül zárult a Dobrzanszky Adolf 1861. évi képviselőjelöltségóvel kapcsolatos akciósorozat. Az elkövetkező évek — a készülődés évei voltak, majd 1866-ben ismét indult Sáros megyében a választásokon. Programként továbbra is az 1861-ben el nem mondott képviselői beszéd orosz változata szolgált, mely közkézen forgott a választók körében. 1865. november 22-én Dobrzanszky Adolfot megválasztották a makovicai körzet képviselőjének. Igazolása azonban ezúttal sem ment minden akadály nélkül. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a makovicai körzetben szervezett tiltakozási akció. 1865. november 30-i kelettel a makovicai kerület választói Zborón rengeteg aláírással ellátott petíciót szerkesztettek a képviselőház igazoló bizottságához, s abban Dobrzanszky Adolf megválasztása ellen tiltakoztak. Érvül felhozták, hogy bécsi lakhelye miatt nem is szerepelhetett a jegyzékben, előzőleg nevét nem hirdették ki, a háromtagú szavazatszedő bizottság két tagja Dorzanszkynak kedvezett, a népet terrorizálták, sokan törvénytelenül háromszor szavaztak rá, „a választásból nemzetiségi és vallási kérdést formáló görögkatolikus papok a teremben visszamaradtak" és népükre „terrorizmust gyakoroltak". Artim András dubovai görögkatolikus lelkész, hogy a szavazókat a Dobrzanszlcy-pártnak megnyerje, zászló helyett nagy keresztfeszülettel és egyházi ének zengedezése közben jött a helyszínre. Tiltakozásul csatolják Dorzanszky Bécsben, 1861-ben kiadott orosz beszédét, mint hazafiatlant. Felhozták azt is, hogy a választások előtt azzal agitáltak Dobrzanszky mellett, hogy ha őt megválasztják — elmarad a tagosítás..38 Az igazoló bizottság V. osztálya tárgyalta Dobrzanszky Adolf ügyét, majd úgy határozott, hogy az ellene felhozott vádak nem súlyosak s így Dobrzanszky Adolf igazolt képviselőnek tekintendő.39 így Dobrzanszky az 1866 —68-as periódusban képviselőként tevékenykedett s ilyen minőségében számtalan beszédet mondott és javaslatot terjesztett elő.40 Tevékenységének ez a periódusa éppen úgy, mint egész életműve — feldolgozásra vár.4 1 Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a képviselőházban céljait nem érte el s népszerűségnek sem örvendett. Erről tanúskodik az a szavazás is, amely a nemzetiségi bizottság tagjainak megválasztásáról döntött. Míg a ruszin Markos István a maximális 277 pontot kapta, addig Dobrzanszky Adolf mindössze egyetlent.42 Az ungvári körzet jelöltje — Sztripezky Mihály A ruszin nemzeti újjászületési mozgalom centruma Ungvár volt. Itt tevékenykedett az ifjú ruszin russzofil gárda, amely magvát képezte a Szent Bazil Társaságnak. Az alapszabályokat már 1864-ben jóváhagyta a Helytartótanács, azonban — talán az 37 Szabad György: i. m. 38 OL, K-2, 1865 — 68. No. 100. 3-> OL, K-2. 1865-68. No. 48. 40 A Sürgöny, 1866. febr. 23-i száma teljes terjedelmében közli Dobrzanszky első, febr. 19-én mondott beszédét a felirati javaslattal kapcsolatban. Ebben törvényt kér a megyei rendszer rendezéséről és a nemzetiségi kérdés megoldásáról. Nem barátja a felelős miniszteri rendszernek, mivel az mindig a parlamenti majoritás — esetleg mesterkélt majoritás — függvénye s „minden törvény dacára" a minoritást elnyomja. Kérdi, ahol annyi nemzetiség és vallás van, lehet-e a parlamenti majoritás kezébe a végrehajtási hatalmat átadni. Megférhetetlennek találja a legszorosabb centralizációt magábanfoglaló miniszteri rendszert a decentralizáció elvén alapuló municipális rendszerrel. 41 Ld. erről Arató Endre: A magyar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgyűlésein. Történelmi Szemle, 1970/3. sz. 444 — 448; L. Haraksim: Die Russinen und der Ausgleich. In: Der österreichisch-ungarische Ausgleich 1867. Hrsg. L'udovit Holotik. Bratislava, 1971. 746—764; Szabad György: i. m. 42 OL, K-2, 1865-68. No. 386.
