Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1150 MAYER MÁRIA egyik szellemi vezér, Duhnovics Alexander (1803 — 1865) halála miatt — a tényleges megalakulásra csak 1866-ban került sor. Ennek ellenére a russzofil ruszin értelmiség az 1864—65 évek során rendkívül élénk tevékenységet fejtett ki. Sürgetéseik nyomán pl. 1864-ben létrejött Ungváron a Jáger-fóle cyrill betűs nyomda. Ez adta ki első kalendáriumukat az 1865. évre. Egyik első kiadványa az ungvári russzofil tanár, Szabó Cyrill orosz nyelvtankönyve volt. 1865-ben az ungvári sajtó hírt adott arról, hogy a russzofilek politikai lapot akarnak kiadni. A szerkesztő Homicsko Sándor lett volna (1830 —1892), a szerkesztőség tagjai Terleczki Vladimir, 13 Lyachovics Bazil, Mondok János, Sztripszky Mihály, Danilovics János, Gerevics Ajital, Szabó Cyrill, Csaszin József. Nem tudni miért, a terv ekkor nem valósult meg. Csak 1867-ben indult a Szent Bazil Társulat orosz nyelvű újságja, a „Szvet". A terv mindenesetre a russzofilek politikai aktivitásáról tanúskodik. Ugyanezen aktivitással találkozunk az 1865. évi képviselőválasztás során, amikor a 35 — 40 év körüli generáció képviselőjelöltként indult, míg a fiatalabbak szervezőagitációs munkát fejtettek ki. Különösen erőteljes volt ez az ungvári körzetben, ahol a ruszinok képviselőjelöltje Sztripszky Mihály volt. (Lapkiadási terveiről fentebb szóltunk.) Sztripszky ebben az időben magas egyházi méltóságot töltött be a görögkatolikus egyházban. Személyéről eddig annyi ismeretes, hogy vezetőségi tagja volt a Szent Bazil Társulatnak. A választásokon ellenfele Kandó Kálmán református magyar földbirtokos (1811 —1888), aki az 1848. évi országgyűlésen Ung megyét képviselte. Később visszavonult a politikától, irodalommal, könyvkiadással foglalkozott. (A technikatörténetben a Kandó Kálmán nevet fia tette ismertté a villanymozdony feltalálásával.) Az ungvári körzetben lezajlott eseményekkel kapcsolatban az Országos Levéltárból napvilágra került dokumentumok közül a legkorábbi az 1865. november 14-én kelt feljegyzés, amelyben három russzofil lelkész, a későbbi Szent Bazil Társulat vezetőségi tagjai, Gerevics Titusz, Lyachovics Bazil és Jaczkovics Sándor a választási előkészítő bizottságnál panaszt emelnek az összeírásoknál tapasztalható visszaélések miatt. Kifejtik, hogy amennyiben panaszaikat nem orvosolnák, óvást emelnek a választások ellen a majdan összeülő országgyűlésnél. Az időrendben következő másik érdekes dokumentum az a hivatalos jegyzőkönyv, amelyet november 28-án vettek fel a választások lefolyásáról a szavazatszedő bizottságban. A jegyzőkönyv elmondja, hogy délelőtt két bizottság javaslatot terjesztett elő Kandó Kálmán ill. Sztripszky Mihály megválasztására. (A ruszinok javas'atát Szabó Cyrill, Zombory János és Szuhán Mihály nyújtotta be.) Ezt követően mindkét párt két-két főt javasolhatott a szavazatszedő bizottságba. A Sztripszky-pártiak Demjánovics Jánost és Lyachovics Bazilt jelölték. A jegyzőkönyv szerint este hat órakor a két Sztripszky-párti küldött eltávozott a szavazatszedő bizottságból s helyüket senki sem foglalta el. Nemsokkal ezután a bizottság a szavazást befejezettnek, s Kandó Kálmánt 933 szavazattal 7 ellenében megválasztottnak nyilvánította. A jegyzőkönyv látszólag egyértelmű tényt rögzített. A valóságos helyzet azonban más lehetett. Erről tanúskodik az a most napvilágra került 53 petició, amelyben — az ifjú russzofilek szervező tevékenysége nyomán — az ungvári körzet ruszin választói tiltakoznak Kandó Kálmán megválasztása ellen. A nagyszabású tiltakozó akció azzal a hétoldalas nyilatkozattal vette kezdetét, amelyet Demjánovics János és Lyachovics Bazil intézett 1865. november 25-én a Sztripszky-párt nevében a majdan összeülő országgyűléshez. Ebben elmondják azokat 43 Terleczki Vladimir orvos-szerzetes, aki a lengyel felkelésben való részvétel után Magyarországon élt s a ruszinok között szerzett benyomásairól Kijevben 1874-ben kiadott, orosz nyelvű füzetben számolt be.
