Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
ИЗО MANN MIKLÓS Kovách, Farkas, Tetétleni stb. művei jelennek meg, és bankterveik alkalmat szolgáltatnak Trefort Ágostonnak arra, hogy egyrészt tudományos érveivel szótzúzza ezen kellő megalapozottsággal nem rendelkező „banktervezők" elgondolásait,8 6 másrészt önálló értekezésében8 7 tegye vizsgálat tárgyává a bankkérdést. Tetétleni az úrbéri tartozások megváltása érdekében országos pénztár felállítását tervezi, amelynek alapját 90 milliónyi papírpénz képezné. Farkas Ferenc bankjának alapja már 100 milliónyi papírpénz lenne, „hogy azonban ezen papirospénznek annál biztosabb legyen értéke: kölcsönözzünk pengő pénzben is vagy 40 vagy tár. 100 millió forintot. Ezt osztrák szomszédunktól is megkaphatjuk két procentre, az Angolhontól pedig talán olcsóbban is". Trefort idézve Farkas Ferenc javaslatát, gúnyosan jegyzi meg: „Farkas talán azt hiszi, hogy Angolhon nekünk kamatot fizetend, ha pénzét kölcsön veendjük". Majd mindkét tervre vonatkozóan állapítja meg: „Ez — ha kímélettel akarunk szólani, ábrándozás, papirospénz költészet." Fogarasi, a harmadik banktervező olyan intézetet kívánt létrehozni, amely alacsony kamatra kölcsönöz pénzt, elgondolása szerint a bank alapját részvények, s a házi adótárak képeznék. Trefort cáfolva Fogarasi tételét rámutat, hogy „a házi adótárakból bank alapot nem képezhetni, mert 1 ször bankalapnak ezüstnek s aranynak kell lenni, a házi adó nagy része pedig bécsi bankjegyekben s réz pénzben fizettetik. 2 szor, ha a magyar bank a bécsi jegyeket beváltás végett felküldené, a bécsi igen könnyen hasonló sőt nagyobb summa jegyeket Pestre küldhet beváltás végett, s így a bécsi bank szüntelen vetélkedésben lehet a magyarral. . ." Trefort arra is figyelmeztet, hogy tekintetbe kell vennünk hazánk viszonyát a többi örökös tartományhoz, mivel „a cassa domestica bankalappá változtatása csak súrlódásokat okozhat". A Trefort elgondolása szerint létesítendő bank egyidejűleg támogatná mind a kereskedelmet, mind a földbirtokot. Komoly szerepet szán a külföldi tőkések pénzbefektetéseinek is. Természetesen az ősiség eltörlését a bankalapítás előfeltételeként említi meg. Értekezésében kimutatja, hogy a bank alapját csak arany és ezüst képezheti; rámutat a papírpénz bizonyos határon túl történő szaporításának veszélyeire, a pénz- és hitelforgalom sajátos törvényszerűségeire; végül a részvények és nemzeti kölcsön problematikáját fejtegeti, mint olyan tényezőkét, amelyek a Magyarországon létesítendő Nemzeti Bank alapját képezhetnék.8 8 A hitel- és banktervek mégsem realizálódhatnak; a reformkorban nem jön létre földhitelintézet hazánkban. A feudális hiteljog korlátai miatt ugyanis a külföldi tőke ekkor még vonakodik közreműködni a magyar földhitelintézet létrehozásában. Nem véletlen tehát, hogy a centralisták fellépnek a hűbéri jog maradványai ellen; kárhoztatják az ősiségét, nemcsak a józan nemzetgazdaság nevében, hanem a nemesség tulajdon érdekei miatt is. „Mi oly törvényes intézkedéseket követelünk, mik a jelenlegi birtokos sorsát jobbra fordíthatják; mi tehát az ősiség teljes megszüntetését kívánjuk . . ,"89 hangsúlyozza Trefort, majd másik cikkében így ír: „Hisszük azonban, hogy ésszerű kifejlődésünknek alig van hatalmasabb akadálya, mint az, mi ősiségnek neveztetik." Ismertetve Gosztonyi Miklós értekezését,9 0 kimondja, hogy az ősiség, a magyar „nemesi 88 Vö.: Trefort: Farkas Ferenc hitelbankja. PH, 1841. dec. 18. 101. sz.: Trefort: Észrevételek Fogarassy magyar bank-terve körül. PH, 1841. aug. 28. 69. sz.; valamint Kautz: i. m. 366 — 366. 87 Trefort: A bankügy. Pest, 1842. 88 Vö.: Trefort: i. m.; valamint Kautz: i. m. 366 — 367 és Gyimesi Sándor: Magyar gazdaságtörténet 1848-ig. Égyet. jegyzet. 1971. Kézirat. 492 — 496. 89 Trefort : ősiség. PH, 1846. ápr. 2. 90 Gosztonyi Miklós törvényszéki elnök „Ősiség" c. Pesten 1847-ben megjelent értekezését ismerteti a PH 1847. máj. 28. és 30. számaiban.
