Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

116 DUCZYNSKA II.ONA vánulása" (als die Intelligenz des personifizierten Staates) vagy pedig „csupán az erőszakot kerülő, óvatos, fortélyos, sőt rosszhiszemű okoskodás konvencionális fogalmából" ered-e (oder in der Form des konventionellen Begriffs einer der Gewalt abgewendeten, behutsamen, verschlagenen, auch unredlichen Klugheit).58 Az egyik szándék cskúgy politikai, mint a másik. Csak az eszköz formája, megnyilvánulása, a háború jellege lesz eltérő. „Ahol az ilyen tervek viszonylag jelentéktelenek és így alig hatnak a tömegek érzelmeire, inkább ösztönzésükre mintsem fékezésükre van szükség." (Wo dieser Plan nur auf Kleines gerichtet ist, da wird auch das Streben der Gemütskräfte in der Masse so gering sein, dass diese Masse immer eher eines Anstosses als einer Zurückhaltung bedürfen wird.)59 így azután a háború elmélete végül is valami „csodás hármasság"-ot mutat (eine wunderliche Dreifaltigkeit): a szenvedélyeknek, melyeknek a háborúban fel kell lángolniuk, már élniük kell a népekben, a tömegekben; a valószínűségek és a véletlen játéka a háborút szabad lelki tevékenységgé emelik, a hadvezér és a hadsereg sajátosságai szerint; a háború természeténél fogva alárendelt politikai eszköz, célok elérésére, amelyek egyedül a politikai vezetésre tartoznak. Olyan elmélet, amely ezeknek a mozzanatoknak akár csak egyikét is figyelmen kívül hagyná, vagy „valami mesterséges viszonyt akarna közöttük állandósítani, legott ellentétbe kerülne a valósággal, és megdöntené önmagát is" (oder zwischen ihnen ein willkürliches Verhältnis feststellen wollte, würde augenblicklich mit der Wirklichkeit in solchen Widerspruch geraten, dass sie schon dadurch allein wie vernichtet betrachtet werden müsste).60 Körnert teljesen áthatotta a háborúnak és még sokkal inkább a polgárháborúnak ez a „csodás hármassága". Ez adta meg neki a legkisebb részletekig menően az irányvonalat szívós, fáradhatatlan, szenvedélyes és tragikusan eredménytelen működéséhez, mint a Schutzbund Központi Vezetőségének katonai tanácsadója. A Technikai Vezetésben 1928 április—májusban lezajlott katonapolitikai vita után, melyen a Pártvezetőség, Korner összes törekvései ellenére, a Schutzbund merev militarizálását határozza el, ő még majdnem két évig megmarad ezen a vesztett poszton, azon a Központi Vezetőségen belül, mely minden erőfeszítését elszabotálja. Csak 1930 februárjában lép vissza,61

hogy a Párt összes fórumaival szemben szabad teret biztosítson figyelmeztető lelkiismeretének. Akárcsak egy mozgó antenna, jelzi Korner „a tömeg érzelmei"-t, vagy azok potenciális erejét. Korner nem szűnik meg az önállóságot, az öntevékenységet és a velük együttjáró harcban való biztonságot célul kitűzni — azt a bizonyos „szabad lelki tevékenységet". Mint Clausewitz meggyőződéses hívének vezérelve marad a politika vezető szerepe. Ezt a politikát számára szellemében és betű szerint a Linz-i Program foglalja magában. 58

Uo. 26. szakasz, 67 (35). 58

Uo. 25. szakasz, 57 (35). «»Uo. 28. szakasz, 58 (36). 61

A.V.A. Pr. ZI. IV, — 2606/34. Körner levele Julius Deutschhez. 1930. aug. 25-ről.