Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1126 MANN MIKLÓS Tudjuk cikkei alapján, hogy ismerte Lerminier hegeliánus gondolkodó műveit s politikai ideálját: egy együttes liberálie Európát, az egyenlő és egyenjogú népek szövetségét. Nyilván Lerminier vezéreszméje a népek együttműködéséről is befolyásolhatta a centralistákat a tekintetben, hogy Eötvösék mindenképpen meg akartak maradni az osztrák monarchia keretei közt, s nem kívántak önálló nemzetállamot.66 A francia írók közül ismerte Lamennais abbé: „Les paroles d'un croyant" című híres röpiratát, amely költőien és ékesszólóan írja le az elnyomott népek harcát a királyok zsarnoksága ellen, s ostorozza a politikai és társadalmi elnyomás minden fajtáját. Trefortot felfogása az európai liberalizmus polgári irányzatához csatolta, amely szerint minden embernek természetes joga van az életre, a szabadságra, a boldogságra, s mely a magántulajdon, a vállalkozás és az egyén szabadságát követelte. Eszményképét leginkább az angol önkormányzati rendszerben leli meg. Hivatkozik az európai szabadelvűekre, „az angol whigek"-re, s kimondja: „mi mások tapasztalásain okulni akarunk; mi nem akarjuk magunktól eltaszítani azt, mit az emberiség 50 év óta tett, s gondolt".67 Olvasmányai, közgazdasági tájékozódása révén felismeri a polgári társadalom problémáit. E tájékozódásban segítségére van a kortársi szocialista irodalom. Eljut a kispolgári és a keresztény szocialisták eszméiig, megismerkedik a saint-simonista közgazdászokkal is.6 8 Természetesen arról szó sincs, hogy döntő hatást gyakoroltak volna rá a szocialista tanok, hímem arról van szó, hogy Trefort is — hasonlóan centralista társaihoz — nagyműveltségű, korának minden jelentős szellemi mozgalma iránt érdeklődő, ugyanakkor a dolgozó néptömegekkel együttórző politikus, akinek világnézetében alapvető gondolatként jelentkezett a történelmi evolúció gondolata.6 9 De mindezen — a fentiekben ismertetett — hatások mellett a legdöntőbbnek érezzük Trefortra nézve kapcsolatát a nagyműveltségű, nálánál idősebb centralistákhoz, elsősorban Eötvöshöz, Szalayhoz. E vonatkozásban egyrészt utalhatunk Trefort fentebb már idézett megjegyzésére, amely szerint a büntetőtörvénykönyvi munkálatok idején — felhasználva az Eötvös birtokában levő nagy jogi irodalmat — megismerkedik az éppen akkor Eötvöst foglalkoztató jogi kérdésekkel, s természetes, hogy leginkább abban az időben, mikor egy lakásban laknak, megbeszélnek minden olvasmányt, s gyakran együtt is dolgoznak. De ez a szellemi kapcsolat ettől az időszaktól eltekintve is igen jelentős s állandó volt: a harmincas évek végén, a sályi közös alkotó munkálatokkal kezdődött, s halálukig tartott. Hiszen köztudomású, hogy kezdeti baráti kapcsolatuk a későbbiekben rokoni kapcsolattá is válik, — munkáikat, olvasmányaikat egymással mindig megbeszélték, együtt tervezgettek, s gyakran együtt is dolgoztak. Trefortnak így tehát állandóan rendelkezésére áll barátja könyvtára,70 s e könyvek mellett a nála idősebb, elmélyültebb Eötvös József szellemi irányítása is. De nem hanyagolható el Szalay László szellemi hatása sem. R. Várkonyi Ágnes véleménye szerint valószínűleg Szalay hívja fel barátai figyelmét Guizot, Thiery munkásságára;71 olvasmányai, történetszemlélete jelentős hatással volt Trefortra. Nyilván Szalay révén ismerkedik meg Eduard Gans, az európai jogtudomány hegeliánus vezéralakja műveivel, s így ismerhette meg a polgári tulajdonviszonyok egyik legfontosabb kérdését, az örökösödési jog fejlődését a hegeli történetfilozófiai elvek alapján. 66 Fenyő: i. m. 198—199. 67 Trefort: Még egy szózat a conservativekhez. Pesti Hirlap, 1846. ápr. 10. 68 Ismerteti Michel Chevalier, Pecqueur és Louis Blanc műveit is. Vö. Pesti Hírlap, 1843. jan. 29., 1844. dec. 8. és 1846. márc. 2. 69 Vö.: Fenyő: Korai szocialista eszmék jelentkezése a reformkori magyar sajtóban. Magyar Tudomány, 1967. 1. sz. 70 Vö. Bényei Miklós: Eötvös József olvasmányai. Bp. 1972. 71 В. Várkonyi Ágnes: i. m. 169.
