Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1125 1841 őszén, az Eötvös-család anyagi katasztrófája után, Trefort azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egy nagyobb nemzetgazdasági munkát ír. Novemberben, amikor megkezdődik a büntetőtörvénykönyv megalkotására alakult országgyűlési bizottság munkája, Eötvös révén — aki a bizottság tagja volt — Trefort is megismerkedik tevékenységükkel; a többi munkatárssal, így Deákkal, Klauzállal. Mivel Eötvösnek gazdag jogi könyvtára volt, így Trefort is sokat foglalkozik jogi kérdésekkel. Emellett gyakran megfordul Eötvös és Pulszky társaságában a Rosty-házban — ezeket az ő boldog óráinak nevezi később.6 2 1842 februárjában Eötvös megkéri az idősebb Rosty lány kezét, ezáltal Trefortnak is bensőségesebb lesz kapcsolata a Rosty-házzal, ahol ezután gyakorta vendégeskedik. Eszmerendszerének kialakulásáról Trefort első, nagyszabású tanulmányainak ismeretében azonnal felmerül az a kérdés: milyen elméleti-gyakorlati képzettséggel, ismeretanyaggal rendelkezett szerzőjük ebben az időszakban? Megfigyelhető-e Trefort Ágoston elgondolásainak fejlődése, módosítja-e egyes kérdésekben álláspontját? Milyen mértékben hatnak rá olvasmányai; melyek azok a külföldi eszmék, amelyeket megismer, és milyen mértékben veszi át azokat? És sorolhatnánk mindazokat a kérdéseket, amelyek felmerülnek egy Trefort Ágoston reformkori fejlődését vizsgáló tanulmány kapcsán. Mindezekre a válaszadás roppant bonyolult. Mindenesetre tény az, hogy iskolai tanulmányai, a jogi egyetem elvégzése mellett folyékonyan beszél több nyelven; eredetiben olvasta a francia felvilágosodás, az utópista szocialisták műveit, az angol, francia és német közgazdászok, történészek alkotásait. Európai utazása szintén tágította látóhatárát. A fentiekben szó esett olvasmányairól, különös tekintettel a francia irodalomra és történettudományra, amelynek értékes alkotásait előszeretettel forgatta. A harmincas években Magyarországon amúgyis nagy érdeklődés nyilvánult meg a nyugati polgári forradalmak, főleg a nagy francia forradalomról írt művek iránt. „A francia nagy forradalom történetéből merítettük állami bölcsességünket" emlékszik vissza ifjú éveire Perczel Mór;6 3 Trefort főleg Thiers, Mignet és Lamartine műveiből ismerte a forradalom történetét. Ezen műveknek megfelelően az Európa-szerte elterjedt liberális gondolkodás következtében elfogadja a francia forradalom első szakaszának eszméit — úgy ahogyan azt Thiers és Mignet iskolája rajzolta —, de a legteljesebb mértékben elítéli a jakobinus diktatúrát.64 Mégis, mindezek ellenére kapcsolata a francia restauráció történetírásával — Guizot, Thiers, Thierry, Mignet stb. műveivel — feltétlenül pozitívan hatott Trefort világnézeti fejlődésére, hiszen ez a történetírói csoport képviselte először a politikai gondolkodás történetében következetesen az osztályharc gondolatát; e történetírók hatására ismerték fel a centralisták az osztályok és osztályharc jelentőségét a társadalmi mozgásfolyamatban. Guizot, Thiers, Thierry hatása inspirálhatta a centralistákat — s köztük Trefortot —, az igazságszolgáltatás átalakítása szükségességének felismerésére, a parlamentarizmus, a felelős kormány, a képviseleti rendszer és a szabad sajtó gondolatára.65 Domokos: A reformkor. Bp., 1949; Hóman—Szekfű: Magyar Történet. V. köt. Bp., 1936; Magyarország Története. Bp. 1964. I. köt. 472 — 473; Magyarország története III. Egyetemi tankönyv, Bp. 1961. 341—344. 62 Visszaemlékezések, 23. 63 Idézi Kosáry Domokos: A reformkor. Bp., 1949. 5. 64 Vö.: Lukácsy Sándor: A francia forradalom történetírása és a magyar értelmiség. Valóság, 1968; Müller L. : Francia politikai eszmék a reformkor irodalmában. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1923. 65 Vö.: Fenyő: i. m. 195 — 197; It. Várkonyi Ágnes: i. m. 44—45.
