Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1122 MANN MIKLÓS A szerkesztők a tudományos havi folyóiratot három rovatra kívánták osztani. Az elsőben rövid értekezésekre gondoltak, amelyek a jog, a történelem és a közgazdaságtan területével foglalkoztak volna. A második rovat „Külföld" címmel, a külföldi sajtóban tárgyalt politikai eseményeket, a harmadik rovat pedig, „Hon" címmel — ha kommentárokkal is — de olyan politikai jellegű híreket tartalmazott volna, amelyek a folyóirat megjelenése előtt a hazai sajtóban már megjelentek. A helytartótanács 1841 október elején a kérést azzal továbbítja a kancelláriához, hogy a folyamodók kiváló tehetségükért közbecsülést élveznek, s ezért részükre a kért engedély megadását javasolja. Természetesen a helytartótanács ajánló sorai kiterjedtek arra is, hogy mindez az előírt cenzúra mellett értendő. De a nádornak több észrevétele volt: így bizonyos pénzalap (cautio) felmutatását kívánta, valamint Trefortról további információkat kért, s a politikai értekezésekkel kapcsolatban sem tartotta elég világosnak a szerkesztők szándékait. Ezután a kancellária — amely 1841. október 21-i ülésén tárgyalta a folyamodványt, — felszólította a szerkesztőket, hogy tegyenek eleget a nádor észrevételeinek. Eötvös és Trefort 1841 novemberi újabb folyamodványukban kifejtették, hogy csak olyan eseményekről kívánnak hírt adni, amelyekről már a hírlapok beszámoltak, s céljuk, hogy az értekezési rovatban ezen eseményekről a nagyközönség részére általános áttekintést adjanak. Mellékelték gróf Forgách Lajos 6000 forintról szóló kauciós levelét, Treforttal kapcsolatban pedig hivatkoztak akadémiai taggá választására, mint olyan tényre, amely kellő biztosítékot nyújt. Az újabb folyamodványt előbb a helytartótanács, majd a nádor is tudomásul vette; a kancellária megadta az engedélyt, és végül az akta 1842 októberében visszakerül a helytartótanácshoz, amely október 25-i ülése után értesíti Pest vármegyét: közölheti a folyamodókkal, hogy az engedélyt a havonta megjelenő folyóirat indítására megkapták. Ekkor azonban Eötvösök már nem vállalkoztak a folyóirat megindítására. Feltehetően a tervezés és az engedély elnyerése között eltelt 2 esztendei huzavona vette el kedvüket a lap megindításától, de az is lehet, hogy úgy érezték: Kossuth Pesti Hírlapja egyelőre elegendő publikálási lehetőséget biztosít részükre.5 1 Az Akadémia tagja A Budapesti Szemle kiadása idején Trefort változatlanul sokat olvas, főleg közgazdasági és történelmi munkákat, emlékiratokat. Személyes ismeretségei tovább bővülnek, megismerkedik Perczell Mórral, Bezerédi Istvánnal, majd a Pesti Hírlap megindulása után Kossuth Lajossal is. Bár elgondolásaik több ponton nem egyeztek, Trefort mégis örömmel veszi, hogy a reformok hívei Kossuth lapjában megfelelő publikálási lehetőséghez jutottak. Bekapcsolódik a Pesti Hírlapban folyó sajtóvitába, amely a bankkérdés kapcsán bontakozott ki, s egy cikksorozatot ír; ekkor Kossuth Lajossal közelebbi kapcsolatba is kerül. 1841 őszén még két nevezetes esemény befolyásolja Trefort életének további alakulását. Egyrészt az Eötvös-család anyagi válsága következtében szeptemberben Eötvös elhagyta az apai házat és Treforthoz költözött, s mintegy másfél évig — Eötvös József és Rosty Ágnes házasságáig —, a két barát együtt lakik. Ez az időszak 51 A „Pesti Havi Irat"-ra vonatkozóan lásd: Ferenczy József: i. m. 374 — 376 és Viszota Gyula: Eötvös és Trefort tervezett folyóirata, a „Pesti Havi Irat". Akadémiai Értesítő, 1907. 3. füz. 244—247.
