Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1123 még inkább elmélyíti kettőjük kapcsolatát és pozitív irányba befolyásolja Trefort további fejlődését.5 2 Ugyancsak 1841 őszén nagy megtiszteltetés éri a fiatal, mindössze 24 éves Trefort Ágostont. Történelmi és közgazdasági tanulmányai elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja,5 3 Trefort székfoglaló előadását 1841. december 6-án „A nemzeti gazdaságnak rendszerei" címmel tartja meg.5 4 Előadását kései kortársai úttörő munkaként értékelték, amely „fényt árasztott egy Magyarországon ez előtt még névről is alig ismert tudományágra".5 5 Trefort ebben a tanulmányában bemutatja a merkantilizmust, a fiziokraták iskoláját, melegen szól Adam Smith rendszeréről, s ugyanakkor kritikával ismerteti Jean В. Say munkáit.56 Külön értéke, érdekessége székfoglaló előadásának, s egyúttal bizonyítéka a reformkori magyar gondolkodás szellemi frissességének, problémaérzékenységének az a tény, hogy reagál Listnek abban az évben megjelent „Das nationale System der politischen Oeconomie" című munkájában foglaltakra, sőt vizsgálja List elveinek hazánkra való alkalmazási lehetőségeit is. Trefort igen elismerőleg nyilatkozik Listről és tanairól.57 Részletesen elemzi azon tételt, mely szerint azok a nemzetek, amelyek „földmívelés mellett gyárakat bírnak, külső kereskedést és hajózást űznek, polgárosodottabbak s hatalmasabbak, gazdagabbak s miveltebbek a csupán földmívelő nemzeteknél". Ebből következik, hogy minden nemzetnek az ipar fejlesztésére, a gazdaságilag magasabb fokra történő áttérésre kell törekednie. Ezzel összefüggésben — a vám szükségességét elismerve — elemzi a szabad kereskedés és védvám problematikát. De felhívja a figyelmet „a nemzet ipari erejének nevelésére" — mint olyan elvre, amely meghatározza a vámrendszer alkalmazásának mértékét.58 Igen érdekesen foglal állást a tekintetben: alkalmazhatjuk-e List elveit hazánkraÎ Ez a kérdésfelvetés különben a Budapesti Szemlében publikált cikkekhez képest nézeteinek további fejlődését bizonyítja! A fiatal politikus ezek szerint tehát 1841-ben eljutott a vám problémájának felismeréséhez; hasonlóan a reformkor többi politikusához kénytelen szembenézni e fontos kérdéssel. Megítélése szerint a védvámi politika ekkor — 1841—42-ben — még nem alkalmazható Magyarországra, mely még nincs azon fejlődési stádiumban, hogy a nemzeti erőket és tőkéket a földmívelés fejlesztése helyett gyáripar alapítására fordíthatná, miután még hatalmas terjedelmű műveletlen területeink vannak, igen keveset termesztünk, nincs elegendő tőkénk, munkaerőnk, középkori tör-52 Visszaemlékezések, 21 — 23. 53 A választást Trefort az alábbi — Schedel Ferencz Urnák a magyar tudós társaság titoknokának címzett — levélben köszöni meg: „Tekintetes Titoknok Ur ! Örömmel értettem a reám nézve váratlan megtiszteltetést, mellyről az Elnök ő Excellentiája tudósítani méltóztatott; felszólítása következtében nyilatkoztatom hogy mindenkor kellemes kötelességemnek tartandám az Academia által netalán reám bizandó ügyekben a mennyire tehetségem engedi, legnagyobb készséggel eljárni. Különös tisztelettel vagyok alázatos szolgája Trefort Ágoston" Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, 36/1842. 54 Ujabb kiadása: Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok. Bp., 1881. 169-282. 55 Vö.: Keleti Károly emlékbeszéde. MTA Évkönyvei, 1889. XVII. köt. 17. 56 Jean В. Say (1767—1832) francia polgári közgazdász, a vulgáris politikai gazdaságtan egyik legelső képviselője, aki fő feladatának a tőkés gazdasági rend apologetikus védelmét tartotta. Tagadta az általános túltermelési válságok lehetőségét. A székfoglaló előadással kapcsolatban vö. Pándi: i. m. 106—107. 57 „E könyv a nemzeti gazdaság tudományában korszakot fog képezni." Emlékbeszédek, 273. 58 Vö.: Uo.: 276-277.
