Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1116 MANN MIKLÓS bizonyos támogatást a Csákyaktól is kapott, de nem hanyagolhatjuk el cikkeinek honoráriumaiból származó jövedelmeit sem. Ettől kezdve — nyilván idősebb barátai hatására — kizárólag a tudományos és irodalmi munkásságnak szenteli magát; közgazdasági, politikai, történelmi ós művészettörténeti kutatásokkal, tanulmányok írásával foglalkozik.2 3 1839-ben több történeti vonatkozású cikke jelenik meg a Társalkodóban. Már ezen első irodalmi szárnypróbálgatásai egyikében megpróbálja elméletileg meghatározni a történettudomány feladatát. Abból indul ki, hogy a „krónika a feudalismussal sírba szállt", tehát a történettudománynak új feladat megoldására kell vállalkoznia. Ezt a következőkben jelöli meg: „a történettudománynak minden felekezeti, sőt nemzeti szenvedélyen felülemelkedve, lehető magas szempontból, minden emberi viszonyra ki kell terjednie s a népek életét merész vonásokkal festenie; . . . hogy végre megismertesse velünk, hogy a népek összes osztályai vagy fractiói — bár nyelvre és vallásra különbözők — miképpen élveztek, szenvedtek s gondolkoztak."24 Kívánatosnak tartja, hogy hazánk is hamarosan az „élő nemzedék követeléseinek megfelelő históriával dicsekedhessék", de ugyanakkor nyomatékosan aláhúzza: „de vajha jövő történetírónk ne felejtené, hogy több nép lakja honunkat, s hogy a nem-magyar népességnek is van igénye a történetre." Ugyanebben az évben a Társalkodóban megjelenő másik cikkében portrét rajzol Thierry Ágostonról; rajongással ír róla és műveiről. Thierryben a polgári szabadság védelmezőjét látja, aki „a néptömegnek históriáját napvilágra hozni törekszik, s valóban láttatja is velünk, mily merészséggel s tűzzel víttak a laon-i, sens-i, rheims-i községek (communes) egyszerű polgárai szabadságukért". Ugyanakkor párhuzamot von a polgári Franciaország és hazánk között, s rámutat, hogy ahol képviseleti rendszer és sajtószabadság létezik, ott „a szem a múlt századokba is tisztábban képes pillantani".25 Az 1840-es években véglegesen megformálódó centralista csoport — amelynek legismertebb képviselői: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston, Lukács Móric, Csengery Antal — szervezkedése tulajdonképpen a harmincas évek végén, a Themis с. folyóirattal kezdődik, s következő vállalkozásukkal, a Budapesti Szemlével fejeződik be. A ,,Themis" — Szalay László szerkesztésében — a polgárosodás főbb időszerű problémáival foglalkozó cikkeket közölt; irodalomtöiténetírásunk a folyóiratot a progresszív magyar sajtó nagy értékű vállalkozásaként tartja számon.26 A „Budapesti Szemle" A centralista csoport kialakulása szempontjából mindenesetre igen fontos helyet foglal el első közös folyóiratuk, a Budapesti Szemle kiadása. A folyóiratról előszőr 1839 áprilisában tanácskozik Eötvös és Trefort. Sályon határoznak a folyóirat címéről, s az első szám megjelenését 1839 végére vagy 1840 elejére tervezik. 1839 szeptemberében Trefort Sályon már a Szemle részére készíti tanulmányát,27 s rövidesen, kellő számú tanulmány birtokában, megkezdik a kiadóval az érdemi tárgyalásokat. Ennek eredményeként 1839. október 15-én szerződést kötnek Heckenast Gusztáv kiadóval.28 E szerződés 23 Visszaemlékezések 20; Sőtér István: Eötvös József. Bp., 1967. 108 — 109. 24 Trefort Ágoston: Elmélkedések a történettudományról. Társalkodó, 1839. febr. 2. Vö.: Berzeviczy: i. m. 5; Felkai: i. m. 25 Trefort Ágoston: Thierry Ágoston. Társalkodó, 1839. máj. 29. 26 Vö.: Szalay Gábor: Szalay László levelei. Bp., 1913. 9; Fenyő: i. m. 199—200. 27 Visszaemlékezések 20. 28 A szerződést lásd: OSzKK An. lit. 55—33.
