Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1117 szerint az Eötvös József, Lukáes Móric, Szalay László és Trefort Ágoston által alapítandó „Budapesti Szemle" című folyóiratnak évente négy kötete jelennék meg, az egyes kötetek 20 ív terjedelműek. „A folyóírás szorosan tudományos leend, a belletriának kizárásával, s különös tekintettel azon társasági és status kérdésekre, mik napi renden lesznek." A tartalmi kérdéseken túl a szerződés meghatározza a szerzői és szerkesztői honoráriumokat, a kiadás kérdéseit. A „Budapesti Szemle" című folyóirat első kötete így 1840-ben megjelenik. A folyóirat szerkesztői még ugyanazon évben a „Figyelmező"-ben megindokolják, hogy mi tette szükségessé a folyóirat kiadását. Abból indulnak ki, hogy mind az anyagi, mind a szellemi világra az örök mozgás, fejlődés, változás a jellemző, ,,. . . nagyobb mozgalmat, s életerőt talán soha sem nyilvánított az emberi ész, mint legújabb időkben. Az ismeretek minden ágaiban új eszmék, felfedezések, theoriák egymást érik. . ." A szellemi termésből viszont nehéz kiválasztani „ama kevés, de nagybecsű arany szemeket, mellyek az emberi ismeretek kincstárát valóban nevelik s gazdagítják. . ." Nyugat-Európában ezért számos szakfolyóirat jött létre; ezek a folyóiratok közérdekű jogi, politikai és más tudományos kérdésekkel foglalkozó, magas színvonalú, alapos cikkeket közöltek. Hasonló célra egyesülnek hazánkban a centralisták is. Mint elhatározzák: „a mivelt nemzetek legújabb tudományos haladásainak, ... a hazai közönséggel megismertetése; tudományok némelly osztályaiban felállított különféle vagy épen ellenkező theoriák és rendszerek fejtegetése, egybevetése és azokróli szerény, de okokkal támogatott ítélet, hiányaiknak kijelölése, s azok pótlásának kitelhető megkísértése; feledésbe sülyedett, s a századok homályaiban eltemetett, de új életre méltó eszmék, s ismeretek feltámasztása; a tudomány komoly méltóságának meggyőző, de a mellett a szó nemesebb értelmében népszerű, s a magyar miveltebb olvasó-közönség értelmi látköréhez mért előadás. . ." A szerkesztők ezen bevezetővel indokolják a Budapesti Szemle létrejöttének jogosultságát, határozzák meg a folyóirat céljait.29 A Figyelmező ugyanezen számában jelenik meg Heckenast Gusztáv kiadó előfizetési felhívása is. Heckenast Gusztáv egyrészt felsorolja kiadásait, problémáit, nevezetesen a költséges előállítást; „a becses értekezésekért járuló tiszteletdíj; ide számítva azon terhes körülményt is, miszerint az e féle tudományos irányzatú munkák hazánkban mindeddig csekély kelendőséget reménylhetnek". Mindezek ellenére Heckenast azt hangsúlyozza, hogy „oly mérsékelt ár szabatott" a folyóirat előfizetési díjául, amiből a közönség is láthatja, miszerint „a kiadó inkább a literatúra méltóságát, mintsem nyerészkedést tartott szeme előtt, s Ő meg fog elégedni, ha t. cz. közönség részvéte az előállítási költségeket födözendi."30 A hazánkban „Budapesti" címet elsőízben viselő folyóiratról szólva hangsúlyoznunk kell, hogy a szerkesztők, akik egyúttal a cikkek szerzői is, s akik e korszak legtanultabb fiatal szakemberei közé tartoznak, szándékuk szerint a szépirodalom mellőzésével közérdekű jogi és egyéb tudományos munkákat, dolgozatokat bocsátottak közre. Francia minták nyomán a nyugati ,,revue"-k típusát kívánják meghonosítani a magyar sajtóban, s ennek érdekében jelentetnek meg magas színvonalú, hosszú, irodalmi, politikai és tudományos cikkeket.31 így a Budapesti Szemle közli Szalay Lászlónak a törvények kodifikációjára vonatkozó nagyszabású jogi tanulmányát, amely sok anyagot szolgáltatott a magyar büntető törvénykönyv tervezete szerkesztőbizottságának; az I. kötetben 19 Figyelmező, 1840. jún. 9. 30 Uo. 31 A folyóiratra vonatkozóan lásd: Ferenczy József: i. m. 266; Szalay Gábor: i. m. 10; Dezsényi B.—Nemes G.: A magyar sajtó 250 éve. Bp., 1964. 78.
