Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 355 Ekkor Trefort felveti egy ,,Művészeti Egylet" gondolatát, s a valóraváltás érdekében a Társalkodóban cikket jelentet meg.20 Ismerősei, s akik e cikket olvasták, dicsérik és igazat adnak neki, s így felbátorítva, Eötvös Józseffel, Szalay Lászlóval, Lukács Móriccal megbeszélve az ügyet, Trefort megírja a programot, aláíratja ismerőseivel, barátaival és rövidesen megjelenteti a Pesten létesítendő művészeti egyesület programját.21 A program megfelelő visszhangra talál, csatlakoznak hozzájuk Eckstein Frigyes, Schedius Lajos egyetemi tanár, gróf Serényi László, Grimm Vince műkereskedő, gróf Dessewffy Aurél, báró Jósika Miklós, és így 1839. november 10-én a nagyobb német városokban már egykét évtized óta működő Kunstvereinek mintájára megalakítják a Pesti Műegyletet. Az első évre Trefort Ágostont választják meg elnökké, s Szalay Lászlót titkárrá. A Trefort fellépésének eredményeképpen létrejött Műegylet a következő évben megkezdi működését, műlapokat ad ki, és megindítja hazánkban a képzőművészet pártolását. A Műegylet kiállításain a hazai művészek először válnak szélesebb körben ismertekké; a Műegylet — az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat előfutára — s alapítója beírta nevét a magyar képzőművészet történetébe.12 A centralista kör kialakulása A Műegylet alapítása volt Trefort első fellépése a nagy nyilvánosság előtt. Ez az akció mindenesetre hasznára volt, mert bár nagy igyekezettel, szeretettel vezeti egy ideig az egyletet, közben nem feledkezik meg további hasznos összeköttetések szerzéséről sem. Dessewffy Aurél, Jósika Miklós és még sokan mások bővítik ismerőseinek széles táborát. Széchenyi is felfigyel ebben az időben Trefortra, ós egyre intimebb lesz barátsága a publicista és jogtudós Szalay Lászlóval, valamint az ekkoriban cikkei és műfordításai révén egyre ismertebbé váló Lukács Móriccal is. Érdeklődése egyre inkább az irodalom irányába fordul, oroszországi utazásáról cikket ír az Eötvös szerkesztésében megjelenő Budapesti Árvízkönyv számára. Ebben az időszakban kezd kibontakozni a később centralista néven ismert csoport; ekkor Szalay, Eötvös, Trefort, Lukács már jó barátok. 1839 áprilisában Trefort és Eötvös együtt utazik Borsod megyébe, Sályra. Az Eötvös-birtokon töltik az áprilist, s megbeszélik egy negyedévenként megjelenő folyóirat kiadásának tervét. Ugyanakkor házasságról is szó esik a két barát között: Eötvös javasolja, hogy Rosty Albert földbirtokos, Békés megyei alispán lányait vegyék feleségül. Trefort ezután hamarosan meg is ismerkedik a Műegyletben a Rosty-családdal. 1839 ezeptemberét Eötvös, Szalay ós Trefort ismét együtt töltik Sályon; Eötvös a Kölcsey-emlékbeszéden, Szalay a Kollárról tartandó akadémiai beszéden, míg Trefort egy közgazdasági jellegű tanulmányon dolgozik. Budára visszatérve elhatározza, hogy befejezi hivatalnokoskodását, s kilép az államszolgálatból. Szándékának megvalósítását az az anyagi bázis tette lehetővé, amelynek alapját apai öröksége képezte. Ezen kívül 20 „Néhány szó egy Pesten alakítandó művészeti egyesület ügyében." Társalkodó, 1838. dec. 22. Itt jegyezzük meg, hogy e szépirodalmi folyóiratban többek között Kölcsey, Bajza, Széchenyi, Lukács M. publikál cikkeket. A Társalkodó évről-évre több hasábját szenteli a francia eszmék terjesztésének, cikkeket közöl a francia forradalom részleteiről, a saint-simonizmusról, Lamartineról, Lafayetteről. Trefort Ágoston gyakran jelenteti meg e folyóiratban irodalmi, kultúrtörténeti vonatkozású írásait. Vö.: Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története. Bp„ 1887. 779; Müller L. : Francia politikai eszmék a reformkor irodalmában. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1923. 21 Társalkodó, 1839. febr. 13. 22 A Pesti Műegylet alapítására lásd.: Szmrecsányi M. : Visszapillantás az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 60 éves múltjára. Művészet, 1911; Keleti Gusztáv: Művészeti dolgozatok. Bp., 1910. 676 — 677.
