Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1114 MANN MIKLÓS társadalmi elnyomásról. Megörökíti a rendőri bürokratikus rendszer módszereit, intézkedéseit. Elragadtatással szemléli ugyan az orosz templomokat, szobrokat, elámul a Téli Palota csodálatos kincsein, mégis örömének ad kifejezést, mikor elhagyja a cári birodalmat. 1882-ben kiadott müvei előszavában hangsúlyozza, hogy nyugat-európai utazása roppant hasznosnak bizonyult számára, hiszen úgy tért haza, mint egy józan fiatalember, akiben a világ- s emberismeret a praktikus észt kifejlesztette, megtanulta a világot és az embereket megismerni; s azóta a legrosszabb viszonyok közt sem a maga, sem a haza sorsa fölött soha sem esett kétségbe. Ütközben szerzett benyomásai tovább fejlesztették nézeteit, amelyeket iskolai tanulmányai, valamint főleg olvasmányai alapoztak meg. Az a pezsgő élet, az a nagy politikai, közgazdasági és technikai haladás, amelyet Európa nyugati országaiban láthatott, alaposan tágította a fiatalember gondolatvilágát. Ugyanakkor utazásának olyan értelemben is haszna volt, hogy mivel akkoriban még csak oly kevés magyar utazott Londonba, Párizsba, azokat, akik ilyen utazásokra vállalkoztak, a művelt közönség figyelemmel kísérte; s így ez az utazás őt is neves emberré tette.16 Sikerült bejutnia a Nemzeti Casinóba, ahol sok időt tölt el, sokat olvas, s közben eddigi ismeretségeit, kapcsolatait szorosabbá fűzi. Még ebben az évben leteszi az ügyvédi vizsgát és bár már ekkor ellenszenvet érez az ügyvédi hivatással szemben, mégis állami szolgálatba lép.16 Bekapcsolódás a reformkori közéletbe Trefort 1837 tavaszától a budai udvari Kamaránál fogalmazó gyakornok, de e mechanikus irodai munka, a napi 4 órai elfoglaltság nem veszi igénybe, a napok javarészét kellemesen és hasznosan tudja eltölteni. Változatlanul sokat olvas, tanul. Ebben az időszakban elsősorban a történettudomány iránt érdeklődik; Thiers, Guizot és Thierry történeti munkáit forgatja.1' Ez év őszén ismerkedik meg Marczibányi Livius házában Eötvös Józseffel, akinek testvérét, Dénest már előzőleg ismerte. Érdekes, hogy casinóbeli kapcsolatai következtében szinte összes ismerőse a főnemesség tagja, s ez — visszaemlékezése szerint — kellemetlen is számára. Feltehetően polgári származása nyomasztóan hatott rá e környezetben. 1838-ban is szorgalmasan látogatja a Casino-bálokat, rendszeresen meghívásokat kap, de mégis mindenütt kissé egyedül érzi magát. Az Eötvös-házba — ahol különben a legkellemesebb benyomások érik — egyik főúri ismerőse, gróf Serényi László révén jut be. Sok emlékezetes órát tölt kettesben Eötvös Józseffel, aki akkoriban betegeskedett, s így gyakran kellett otthon tartózkodnia. Ezek a találkozások, beszélgetések alapozzák meg Eötvös és Trefort egész életen át tartó barátságát.18 Ismerőseivel, társaságban gyakran beszélget művészeti kérdésekről, az utazásai során látott képzőművészeti alkotásokról, művészettörténetről. Trefort e problémákkal szívesen foglalkozik, hiszen utazásai során elsőrendű kötelességének érezte Európa nagyobb városai képzőművészeti kincseinek megtekintését.1 9 A beszélgetésekben gyakran esett szó arról, hogy mit kellene tenni a magyar képzőművészet fejlesztése érdekében. 15 „Mondhatom, hogy azon utazás nekem positiot csinált." Kisebb dolgozatok. Előszó, VIII. 16 Visszaemlékezések 17. "Uo.: 18. 18 Uo.: 18 — 19. 19 Vö.: Társalkodó, 1837. júl. 5.
