Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÍBORÚBÓLJVALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ)] 347 mennyi nagyhatalom nevében nyilatkoztak, azt bizonyítják, hogy Horthy esetleges visszatéréséhez, s ezzel gazdasági-társadalmi rendszerének átmentési lehetőségéhez, elsősorban a kormányzó október közepén játszott negatív szerepének következtében, külpolitikai támogatást már nem kapott. E kérdés lényegének megoldása a későbbiekben már döntő mértékben a magyar belső, demokratikus és forradalmi erőktől függött. Budapesten Horthyék — és sajnos ezzel egész Magyarország — háborúból való kilépési kísérlete már teljes kudarccal végződött, amikor Moszkvában a fegyverszüneti bizottság a Várból 15-én kapott és korábban ismertetett rádiósürgönyök alapján 16-án még jelentős akcióba kezdett az esetleges kilépés elősegítésére. A küldöttség abban a „szóbeli jegyzékben", amelyben a szovjet kormány tudomására hozta a 16-án reggel kézhez kapott táviratok tartalmát, — lényeges javaslatokat is terjesztett elő. Mindenek előtt kérte és javasolta: 1) „A három Szövetséges Hatalom intézzen — a magyar rádió összes hullámhosszán is — egy kiáltványt a magyar néphez, melynek szövege a következő irányvonalat tartalmazná: A magyar rádió fölött a németek vették át az ellenőrzést, aminek a következtében hamis tájékoztatást adnak ki. A németek október 15-én elferdítették a magyar vezérkari főnök egyik felhívását. Félrevezették a magyar népet a legfelháborítóbb módon. Magyarországot kifosztották. Oroszországnak nem célja akadályozni a magyar nép békés és normális életkörülményeit. A Vörös Hadsereg nem azzal a céllal nyomul előre, hogy a magyar hadsereg ellen harcoljon, hanem barátként, akinek az a célkitűzése, hogy Magyarországot a német igától megszabadítsa." A rádiópropagandában a magyar küldöttség is részt szeretne venni. 2) „Elsődleges Budapest megszállása a szovjet és magyar csapatok által, hogy bíztosítsa a hidakat és lehetetlenné tegye az öldökléseket. Ejtőernyős csapatok alkalmazása kívánatosnak látszik." 3) Létesítsenek távirati összeköttetést a moszkvai magyar fegyverszüneti küldöttség és az első s második magyar hadseregek között, küldjenek összekötő tiszteket is azok parancsnokságához. 4) A magyar delegáció kéri a Szövetséges Hatalmak légierejének közreműködését a következők érdekében: a) megakadályozni a német légitámadást Budapest ellen, b) elősegíteni a gyors előrenyomulást Budapest felé, c) ejtőernyősök földreszállását előkészíteni, d) megtámadni a németek megerősített pontjait, a Citadellát. . ." stb.82 9 A magyar fegyverszüneti küldöttségnek ezek a javaslatai és kérései a szövetségesekhez azt tükrözik, hogy a delegáció bízott abban, miszerint Horthyék Budapesten az átállás érdekében valóban fegyveres felkelést, harcot kezdenek, és a magyar hadseregek is ennek megfelelően tevékenykednek. így gyors és jó, segítőszándékú javaslatai mindenképpen figyelmet érdemelnek. A magyar javaslatokat a szovjet szervek is hasonló gyorsasággal és komolysággal kezelték. A szövetséges hatalmak közös felhívására vonatkozó pontot még 16-án állásfoglalásra az amerikai és angol nagykövetségekhez továbbították. Sajnos azonban ezek az intézkedések is, ugyan úgy, mint a szövetségeseknek már igen sok segítő törekvése, a budapesti kudarc miatt ered-329 Macartney : Ungarns Weg . . . 102—103, 14. és 16. „szóbeli jegyzék".
