Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1105 Ezek a következők: 1. A kormányzó formaszerinti lemondása, 2. Szálasi kinevezése miniszterelnökké és 3. olyan irányú proklamáció, hogy a 15-i kiáltványa semmis.32 3 A kormányzó lemondására vonatkozó gondolatok itt fogalmazódtak meg a németek részéről most már hivatalosan és követelményként is ! A volt miniszterelnök a német követség pontjainak Horthyval való közlését — némi nyomásra — vállalta. A kormányzó Lakatos várakozása ellenére azok teljesítésébe felettébb gyorsan beleegyezett, a következő szavak kísérletével: „Nem bánom."32 4 Erre Lakatos a harmadik pont elintézését magára vállalta, aminek az eredménye az leti, hogy Horthy, fia szabadonbocsátása és az utazás előkészítése céljából a várba történő visszaengedése fejében 4 óra körül aláírt egy olyan nyilatkozatot, amellyel visszavonta előző napi kiáltványát és a csapatokat a harc továbbfolytatására ösztönözte.32 5 Ezzel tehát a kormányzó véglegesen és formálisan is lefújta kilépési akcióját. A németek követelésének első két pontját Szálasi és a követség sikertelen kísérletei után a kora esti órákban szintén Lakatos volt miniszterelnök tudta csak elintézni Horthyval. Koraeste, csomagolás közben, írja többek között erről a végső aktusról a volt kormányzó visszaemlékezésében — „váratlanul betoppant Lakatos miniszterelnök, aki Veesenmayerrel együtt érkezett a várpalotába. Lakatos papírlapot nyújtott át, amely német nyelven lemondó nyilatkozatomat és Szálasi miniszterelnöki kinevezését tartalmazta. ,,. . . Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöveget, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni majd a nyilvánossággal, hogy lemondtam és Szálasit kineveztem. . . . Űgy láttam, hogy aláírásom megtagadásával már semmit sem segíthetek, viszont, ha megadom az aláírást, talán megmenthetem Miklós fiamnak. . . életét." Ezek után a volt kormányzó Veesenmayer becsületszavára, hogy elhurcolt fiát szabadon engedik — aláírta lemondó nyilatkozatát és Szálasi kinevezését. Bár Horthy emlékiratában azt írja, hogy közben szóban a következő kijelentést tette: „én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni."32 8 Erre alapozva, valamint azon hivatkozással, hogy fegyverek fenyegető árnyékában írta alá az eléje tett okmányt — igyekezett utóbb Horthy lemondása érvénytelenségének hírét kelteni és megalapozni. A valóságban Horthy Miklósnak 25 éves politikája csődjével és az általa felemásan és felelőtlenül vezetett és szervezett kilépési kísérletének kudarcával együtt el kellett buknia mind szövetségese, a hitleri Németország, mind pedig saját hazai volt és megmaradt hívei, támogatói előtt. Nem is szólva azokról, akik ellen fegyverrel harcolt, ill. akiket kegyetlenül elnyomott 25 évig. Horthy kormányzó csak egyféleképpen maradhatott volna meg még egy ideig államfői pozíciójában. Mégpedig, ha az olasz, vagy a román király-államfőhöz hasonlóan legalább az utolsó napokban határozottabban fellép a fasiszta Németországgal szemben, vagy legalább a finn elnök-államfőhöz hasonlóan határozottan végig viszi a Németországtól történő elválásra kidolgozott politikáját, vállalva azt a harcot is — melynek lehetőségét egyébként is látták előre —, hogy egy esetleges német támadás alkalmával fegyveres erővel kell megvalósítani az elszakadást. 323 A Szálasi-per. A tárgyalás. 139, és OL. Filmtár. 16721. Lakatos G. feljegyzése. 324 Uo. 325 Uo. 139 — 140 és Magyarság, 1944. okt. 18. 326 Horthy: i. m. 279—280 és az aláírási megbízatásról lásd még A Szálasi-per, 141. 5*
