Századok – 1974

Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V

HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1081 nem voltak képesek megszervezni, hanem a már meglevő, ennél lényegesen nagyobb lehetőségeket sem használták ki. Ezek a lehetőségek pedig abban voltak, hogy már érvényes előzetes fegyverszüneti egyezmény állott rendelkezésre, amelynek különösen az a pontja lett volna fontos, hogy a szovjet főparancsnokság a maga és szövetséges társai nevében kötelezettséget is vállalt a magyar átállás fegyveres erővel történő támogatására. Erről, a sikert biztosító lehetőségről feledkeztek meg Horthyék a 14-e és 15-e közötti éjjelen. A készülő eseményekről semmi tájékoztatást nem küldtek sem Moszkvába, — pedig táviratot is küldtek oda 15-én éjjel, — sem pedig Malinovszkijnak, — pedig már vele is kiépült kapcsolattal rendelkeztek. A 15-én éjjel Moszkvába küldött XIV. táviratban sem esik szó erről, csak a Malinovszkij deszki követeléseivel kapcsolatos problémákat veti fel: „Ottani parancsnok azonnali fegyveres akciót követel. Ezt jelenlegi erőviszonyok között mindaddig, amíg fővárosba irányított szállítmányok beérkeznek, nem tudjuk." Majd ezután a szállítások nehézségeit említi, és azt, hogy a németek már gyanakodnak, és ha tudomásukra jut a fegyverszünet, — nyilvánvalóan támadnak is, amely „ellen feltétlenül védekezünk. Ez esetben — folytatódik tovább a távirat — orosz magyar csapatok együttes sürgős feladata lesz Budapest felmentése. Addig a várat, mint kormányzat székhelyét feltétlenül tartani akarjuk." Ez a mondat sejtetni enged valami együttműködési kérést, de a folytatás, az időpont kitolása miatt, újra érthetetlen ! „Megbízottunk hétfőn (azaz 16-án ! — K. M.) ezt a kívánságunkat Szegeden tolmácsolni fogja, kérjetek vezérkar ottani főnökétől támogatást."240 Ez a távirati szöveg — nemcsak nem tartalmaz semmit a tervből, hanem ugyanakkor még félrevezető is. Azt sugallja, mintha az eredeti, a 20-a körűire vonatkozó elképzelés még érvényes lenne, legalább 16-ig nem számítanának a Várban semmi lényeges változásra, bár, ha a németek támadnak, mégis védekezni fognak. Moszkva álláspontján ez a sürgöny semmit sem változtatott, pedig annak felhasználásával is a fegyverszüneti küldöttség mindent megtett, hogy az eredeti átállási elképzelést megvédje a szovjet főparancsnokság előtt. A szovjet kormány és főparancsnokság a korábbi taktikai húzások és az azt követő Utassy-féle küldetés miatt, — akivel, mint láttuk, a magyar vezetés semmit sem tudatott és semmit sem akart, — nem bízott a magyar szándék komolyságában. Ez a következtetés kiderül abból a közlésből is, amelyet 14-én este Sztálin írásban átadott Churchill miniszterelnöknek és az USA moszkvai nagykövetének. A közlemény feltárja, hogy a magyar kormány egy tárgyalásra teljesen képtelen személyt küldött a szovjet parancsnokságra, holott a szovjet fél teljesítette a csapatai megállítására vonatkozó magyar kérést, hogy a magyar erőket a fővároshoz vihessék. A magyar kormány ellenben nem vonta vissza csapatait sem, sőt Szolnoknál még a támadást is folytatták. „A fenti körülmények arra mutatnak, — folytatódik a szovjet közlemény, — hogy a magyar kormány nyilván azt az utat választotta, hogy nem teljesíti az előzetes fegyverszüneti feltételeket, amelyeket magára vállalt." Majd ezekután tájékoztatásul felsorolja azokat a követeléseket, amelyeket ultimátumszerűén a magyar fegyverszüneti küldöttségnek a szovjet főparancsnokság átnyújtott. 240

OL. Filmtár. 14086. XIV. sz. távirat.