Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1082 KOROM MIHÁLY Az angol és amerikai fél a tájékoztatást a magyar fegyverszünet ügyében egyetértőleg tudomásul vette.24 1 Faraghóék a szóbanforgó ultimátumot és a fenti magyarázó-bizonyító szövegrészt is már 14-én 20 órakor kézhez kapták és éjfél előtt 15 perccel rejtjelezve Budapestre küldték. A magyar mulasztásokat felsoroló szöveg után a pontokba foglalt követelő részben ez állt: „Ezért a szovjet főparancsnokság követeli, hogy Magyarország 48 órán belül teljesítse magára vállalt kötelezettségeket és különösen: 1. szakítson meg minden viszonyt Németországgal és kezdje meg ellene az aktív hadműveleteket. 2. Kezdje meg csapatok kivonását román, jugoszláv, csehszlovák területről. 3. Október 16-án 8 órára küldjön Szegedre az orosz parancsnoksághoz teljes adatokat a német és magyar erők helyzetéről és pontos tájékoztatást a fegyverszüneti feltételek teljesítésének állapotáról. Aláírás Antonov hadseregtábornok." Kiegészítésként a magyar küldöttség is pontos teljesítést, kiváló tábornok és Nádas ezredes Szegedre küldését és saját számára is részletes tájékoztatást kért.24 2 Budapesten e sürgönnyel — a megfejtése elhúzódása miatt — csak 15-én tudtak megismerkedni. Az addig kibontakozott események következtében azonban érdemben azok lefolyását már nem tudta befolyásolni. A Moszkvában levő magyar fegyverszüneti küldöttség viszont más hírrel, adattal, tájékozottsággal nem rendelkezvén, október 15-én, támaszkodva az éjjel Budapestről kapott közlésre, megpróbálta a szovjet főparancsnokság ultimátumban kifejtett álláspontját megváltoztatni és az eredeti, 20-a körüli átállási elképzelésnek megfelelő vélemény kialakítására bírni. A sürgönyt „szóbeli jegyzék" formájában szószerint közölték a szovjet kormánnyal, de ki is egészítették bő magyarázzatal, amelyben Horthyt és időhúzó politikáját próbálták megvédeni. „Egy olyan ember esetében — írják jóhiszeműen Horthyról — , akinek fényes karrier áll a háta mögött, aki 77 éve ellenére határozottan eltökélte, hogy személyesen védi a királyi várat bármilyen német támadás ellen,. . . lehetetlen kételkedni a kormányzó elhatározásában és arra gondolni, hogy akár csak egy gondolattal is a németek mellett áll." Azt a tényt is, hogy a kormányzó és a kormány Faraghó javaslata ellenére —, hogy ti. „tegyék át székhelyüket ideiglenesen Debrecenbe vagy egy más magyar városba" szovjet és magyar csapatok védelme alá —, Budepesten maradt, — úgy magyarázzák a szovjet vezetésnek, mint amely a németek elleni aktív fellépés elhatározásának komolyságát bizonyítja. Azt is állítják, hogy a Budapesten maradással a kormányzó meg akarja akadályozni a város kiszolgáltatását a német csapatoknak, s ezzel a több mint 200 000 zsidót, nagyszámú Németországból szökött szövetséges foglyot és a Duna hídjait kívánta megmenteni. „Ezek az okok teszik szükségessé nagyszámú magyar csapatoknak Budapesten történő összevonását, — fejeződik be a szóbeli jegyzék —, mely okokat a Szovjet Kormány is elfogadott. Kérem a Hadseregtábornok Urat, hogy szíveskedjék részletes vizsgálatnak alávetni ezeket a tényeket, mielőtt végső döntést hozna, nehogy egy elhamarkodott döntés veszélyeztesse közös érdekeinket." A kiegészítő részben 241 Foreign Relations . . . 1944. III. köt. 910. Harriman nagykövet 1944. október 16-i jelentése a külügyminiszternek. 242 OL. Film tár. 14086. 18. sz. sürgöny.
