Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
THEODOR KÖRNER ÉS A KATONAPOLITIKAI VITA 109 nos sztrájk, annál több erőt lesz kénytelen az ellenfél annak leküzdésére bevetni. Kézenfekvő tehát, hogy az általános sztrájkot minden erővel meg kell védeni mindaddig, amíg az ellenfél fel nem morzsolódik és így át lehet térni az ellentámadásra." „Azáltal, hogy mi a harcot az általános sztrájk vonalán vívjuk, magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést. A harc további alakulása az általános sztrájk hatásától függ. Az első feladat tehát az általános sztrájk olyan jellegű megszervezése, hogy az az ellenség minél nagyobb erőit lekösse. A második feladat olyan akciók kijelölése, melyek alkalmasak az ellenfél morális felmorzsolására. Ebből a szempontból kell a Schutzband szervezését, felszerelését, vezetését és kiképzését megvalósítani. Az egész munkásságot morálisan fel kell készíteni az ilyenfajta hadviselésre — az általános sztrájk fegyveres védelmére, az ellenfél felmorzsolására, az ellenlökésre." „A technikai állásfoglalás rövid vázolása egy fasiszta kísérlet esetére voltaképpen abból a célból készült, hogy a Technikai Bizottságnak tudomása legyen arról: mikkel kell tisztában lennie. Arról van szó, hogy megállapítsuk, lehet-e a rendszabályokról előre kialakított nézetek nélkül egy fasiszta kísérlettel szembeszállani, lehet-e azt csak úgy ránk jönni hagyni és azután, amikor már a nyakunkon van, mintegy kabátujjunkból kirázni az ellenakciókat — avagy pedig már ma bizonyos adottságokat valódinak tételezhetünk fel és ezek alapján már ma bizonyos tervszerű intézkedéseket léptethetünk életbe. Ha az utóbbi nézetet fogadjuk el, akkor elsősorban a Technikai Bizottság feladata, hogy ezzel a már most lerögzített feltevéssel tisztában legyen. Ez egy sor előzetes kérdés megtárgyalását teszi szükségessé, mint amilyen például a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg, továbbá a Heimwehr (a kormánypárt félkatonai alakulata — D. I.) és más reakciós szervezetek értéke; továbbá a Schutzbund felszerelését, kiképzését és vezetését illető lehetőségek; a tömegek állásfoglalása egy fasiszta kísérlet esetén, egy általános sztrájk hatása és ennek a hatásnak a fokozása." Korner tényleg nem hagyja annyiban az „előzetes kérdések sorát". 1928 május hónapjában egyik beszámolója követi a másikat. Megannyi oktatólevél. Az I. memorandum, „Az erőszak és a polgárháború alapelvei" után jön a II. beszámoló, mely a „legveszélyesebb ellenfelet" — az intakt haderőt — tárgyalja; a III. beszámoló „a politikai vezető viszonyát" tárgyalja,,a technikai vezetéshez (a kiképzés kérdése a legtágabb értelemben)"; a IV. beszámoló „A fegyverzet kérdése"; az V. beszámoló: „Felderítés". „Megbeszélések Vázlata" c. írásában a következőket tárgyalja: 1. „Az alkotmány kérdése — hatalmi kérdés". — 2. „A felfegyverzett és szervezett hatalom lényege" — 3. „Egy katonai szervezet jellemzése" — 4. „Schutzbund-feladatok".3 5 Nem állt Korner mögött más erő mint saját lángesze és konoksága — eltekintve a sokak tiszteletteljes szimpátiájától. Eifler mögött állt a Schutzbund politikai vezetője, Julius Deutsch, az osztrák szociáldemokrata pártvezetőségre támaszkodva, amely a Schutzbund militarizálását elhatározta. A 65 Ld. az 5. jegyzetet.
