Századok – 1974
Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI
1046 V.ÍCZY PÉTER zalavári székhelyén tevékenykedett. Nemcsak a körzet keresztény térítését vezette, s nemcsak a lelkek pásztora volt, hanem „tanítványokat" is nevelt, kiket Kocel az ő gondjára bízott. Ezek körülbelül vagy ötvenen lehettek és főleg a Dráva menti körzetből származhattak.10 Volt tehát lehetőség arra, hogy Method és a mosaburgi iskola megismerkedjék a Mura melléki dudlëbek élő avar hagyományával. Ilyen formán látjuk a stájerországi dudlëbek avar időkből fennmaradt emlékeit összeszövődni a Method-örökséggel. Ez az örökség pedig azután sem fogyatkozott meg, hogy a szentszék pannóniai egyházmegyéje megszűnt (879 második fele) és Method tanítványaival Morvaországba kényszerült távozni.20 Halála után tanítványai Horvátországba, főleg azonban Bulgáriába menekültek (885 vége, vagy 886 eleje). Ebben az időben görögök részvételével és bizánci vezetéssel már kialakult a keresztény egyház Bulgáriában. Boris, majd fia, Symeon ugyan befogadta a menekülteket, működésüket azonban csak az ország központjától távol engedélyezte. Magát a fővárost, Preslavot a szláv nyelvű egyház 893-ban vagy 894-ben vette birtokba, s ez egyszeriben lendületet adott a szláv nyelvű, de már görög — cirill — írású irodalom művelésének. Például itt — s nem Ohridban — készült el Nikephoros rövid bizánci krónikájának ószláv fordítása, melyet aztán a Kijevi Évkönyvek szerkesztője is felhasznált.21 Amíg a dulëbek avar hagyománya Pannóniából Bulgáriába eljutott, s onnan át Kijevbe, nagy utat tett meg. Idővel mondai elemek tapadtak hozzá. 19 Erre utal az ószláv Konstantinos-legenda e. 15 ed. Fr. Pastrnek. Prága, 1902, 204; ed. Magnae Moraviae Fontes Historici II. Brno, 1967, 106. Vő. Fr. Grivec: Konstantin und Method. Wiesbaden, 1960, 68. 20 Method részére II. Adorján pápa (megh. 872) visszaállította a hajdani pannóniai egyházmegyét, melynek székhelye Sirmium volt. Erről Method ószláv életrajza c. 8 ed. Pastrnek 230; ed. Magnae Moraviae Fontes Historici II, 160, valamint VIII. János pápa levelei (MG Ер. VII, 281, 282, 284, 286; fragm. 16, 18, 21, 23 valamennyi 873 májusában keletkezett). Utoljára 879 júniusában írja a pápa Methodnak: archiepiscopo Pannoniensie ecclesie, mert már ugyanez év július végén találkozunk Method új címével: a morva egyház érseke (ZvuerUapulco . . . quia Methodius vester archiepiscopus ab antecessore nostro, Adriano scilicet papa ordinatus vobisque directus: MG Ер. VII, 161, 160: 201, 200 sz. a közlés sorrendje helytelen). A következő év júniusában kelt levelében, melyet ugyancsak a morva fejedelemhez címzett, már ez áll: confratre nostro Methodio reverentissimo archiepiscopo sancte ecclesie Marabensis (MG Ер. VII, 222: 265. sz.). Morvaországot mindig megkülönböztették Pannóniától, a szövegezésben bekövetkezett változást tehát csakis úgy magyarázhatjuk, hogy a Szentszék — bajor nyomásra — 879 júliusában kénytelen volt feloszlatni a közvetlen római igazgatású pannóniai egyházprovinciát, cserébe viszont megszervezhette a különálló morva egyházat, melynek élére a Pannóniából kiüldözött Method került. Ugyanakkor Sventapulk megkapta a királyi címet (MG Ер. VII, 355: Stephani V. papae ep. 1; Begino, Chronicon a. 890 és a. 894 ed. Fr. Kurze. Hannoverae, 1890, 134, 143). Az ószláv Method-legendában c. 9 a „király" elé tett „morva" jelző egy másoló önkényes toldása, a szövegben mindenütt máshol a morva fejedelem egyszerű „knez". Noha így a Szentszék pannon egyházprovinciája csak 879-ben szűnt meg, Method már előbb is elhagyhatta Pannóniát. Az ószláv Method-legenda c. 10. ed. Pastrnek, 231; Magnae Moraviae Fontes Historici II, 153) egyenesen utal arra, hogy Method — fogságából kiszabadulva — nem maradhatott soká Kocelnél, hanem Morvaországba távozott. Method morvaországi utazásának időpontjáról a kutatás álláspontja egyező: Péter Váczy: Die Anfänge der päpstlichen Politik bei den Slawen (Archivum Europae Centro-Orientalis VIII, 1942, 388-389; Fr. Grivec: i. m. 103 kk.; P. Duthilleul: L'évangélisation des slaves. Cyrille et Méthode, Tournai, 1963, 139 kk.; V. Burr: Anmerkungen zum Konflikt zwischen Methodius und den bayerischen Bischöfen (Cyrillo-Methodiana, hg. M. Hellmann, R. Olesch, B. Stasiewski, F. Zagiba, Köln—Graz, 1964, 55 — 56). I. Boba a források új értelmezését kísérelte meg — véleményünk szerint — kevés sikerrel (Moravia's History reconsidered. The Hague, 1971). 11 Fr. Grivec : i. m. 148 kk.
