Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
THEODOR KÖRNER ÉS A KATONAPOLITIKAI VITA 107 akkor is, ha még nincs a parlamenti többség birtokában és csak 43 százalékát teszi ki az összlakosságnak." Ezen nincs mit vitatkozni. Amikor viszont a megvalósítás elképzeléséről van szó, ott kezdődnek a csapattiszt álmai, melyek később a vitatott „Eiflertervben"sűrűsödtek össze. ,,Itt 24 óra alatt mindennek el kell dőlnie — 24 óra alatt vagy mi vagyunk Bécs urai, vagy ők . . . Biztos lesznek utcai harcok és bizonyára nehéz helyzetben leszünk . . . Mindent el kell követnünk, hogy védekezni tudjunk, de katonai támadás ellen védekezni csak katonai ellenintézkedésekkel lehet . . . Teljesen mindegy, milyen fegyverek állnak rendelkezésre. Ez így mind igaz, de az, hogy a Schutzbund szabályos harcra való kiképzése keresztülvihetetlen, az alapvetően helytelen."TM A rendőrség, hadsereg, csendőrség szellemi befolyásolása, semlegesítése „sohasem lehet a Schutzbund feladata" Eifler szerint. Ez a kérdés ki is esik a tisztán katonai szemléletből. Eredményes barátkozás az ellenfél erőszakszervezeteinek legénységével éppen politikai cselekvőképességet, fatáziát, kezdeményezést és propaganda-képességet tételez fel, amint azt Korner a Schutzbund-dal kapcsolatban elképzelte. „Az ilyenfajta ténykedés",véli Eifler, „szakszervezeti feladat." Mindamellett tény, hogy a július 15-i vérfürdőt rendező bécsi rendőrség öthatod része a szabad szakszervezetek tagja volt. Befejezésül — a leszámolás: „Ha a memorandumban említett »lelketlen militarizálás« alatt a Schutzbund újjászervezésének előrehaladása és a fegyelem megszilárdítása értendő, akkor egyértelmű, hogy a dolgozat a Schutzbund katonai jellegének megszüntetését propagálja. Egy ilyen irányú állásfoglalás teljesen ellentétes az 1927 októberi Országos Konferencia határozataival." Nem lehet a Schutzbund, mégkevésbé a Technikai Bizottság feladata — érvel Eifler —, hogy az Országos Konferencia határozatainak érvényesülését megakadályozza. „A Technikai Bizottság megjelölés tulajdonképpen a Katonai Bizottság fedőneve. Feladata kizárólag csak az lehet, hogy szervezetünkből a proletariátus, illetve a köztársaság hatásos katonai védelmét kialakítsa. Semmiesetre sem lehet a Katonai Bizottság feladata, hogy politizáljon,3 3 és olyan kérdéseket tárgyaljon, amelyek a Pártra, illetve a Schutzbund Országos Konferenciájára tartoznak." Eifler érvelésének lényege abban áll, hogy lehetséges a Schutzbund szabályos harcra való felkészítése, tehát katonai csapattestté való kiképzése, amely a rendes katonasággal és az állam egyéb végrehajtószerveivel szemben majd helyt tud állni. Körner alapfelfogása szerint az ellenfél katonai módszereinek utánzása végzetes hiba lenne. A proletár védelmi szervezet ereje — és egyben győzelmének záloga — a Schutzbündlerek fejlett politikai öntudatában, harci önállóságában és öntevékenységében és a munkásság tömegével való egységében rejlik. Körnernek a polgárháborúról szóló elméletében kirajzolódik a gerilla-háború stratégiája és taktikája úgy, ahogy azt ma ismerjük. 32 Saját kiemelés. 33 Saját kiemelés.
