Századok – 1974

Krónika - Tudományos minősítések - 1023/IV

KRÓNIKA 1025 csak sejtésszerűen felvetett elgondolásokat adatszerűen megkísérli igazolni. Kiemelhető ezek közül a mozgalom híveinek „nyugati", illetve ellenfeleinek „keleti" provinciai érdekeltsége, a Servilius Rullus-féle agrárreformmal való kapcsolat felvetése, az i.e. II. — I. századi itáliai nagybirtok kétféle típusának (szétszórt és egy tagból álló birtok) megkülönböztetése stb. A források egyoldalúan ellenséges híradásai és az ebből adódó interpretációs nehézségek a jelöltet többször hipotetikus jellegű megállapításokra is késztetik; a szerző alapos tájékozottsága és marxista történetszemlélete révén azonban a legtöbb esetben a problémák megnyugtat 5 megoldását nyújtja. A disszertáció vitája során felmerült a késő-köztársaságkori társadalmi mozgalmak (és ezen belül Catilina mozgalma) forradalmi jellegének problematikája; a rabszolgatulajdon helyének kérdése a római tulajdonjog rendszerében; az adósrabszolgaság csökevényes fennmaradásának kérdése a késő-köztársasági korban; a rendi és osztálytagozódás a késői köztársaság idején; a Catilina és a Servilius Rullus-féle földreformjavaslat problémája, a mozgalom vezető rétegének és tömegbázisának egymáshoz való viszonya. A jelöltnek a felmerült kérdésekre adott válaszát a bírálóbizottság minden esetben kielégítőnek tartotta. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Havas László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. október 21.-i ülésén Havas László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Orbán Sándor, a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 1974. június 24-én védte meg a „Két agrárforradalom Magyarországon (Demokratikus és szocialista agrárátalakulás 1945 — 1961)" c. doktori disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mérei Gyula akadémikus volt; a disszertáció opponensei Berend T. Iván akadémikus, Balogh Sándor, a történelemtudományok doktora, Romány Pál, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Orbán Sándor disszertációja igen jelentős és sikeres marxista tudományos vállalkozás; összegezése, egyidejűleg továbbfejlesztése a második világháború utáni magyar agrártörténetírásnak. Monografikus feldolgozás igényével elsőként — szinte kortörténetíróként — Orbán Sándor munkája merészkedett túl az 1950-es évek elején, eljutva 1961-ig, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig; ilymódon egységes, egymást feltételező folyamatként ábrázolja a demokratikus és a szocialista agrárátalakulást. A disszertáció következtetéseit rendkívül széles levéltári és statisztikai forrásbázis hitelesíti, melynek értékét növeli, hogy jelentős hányada e munka révén válik a történettudomány számára ismertté. Az érdekes és újszerű témaállítás, a földosztás és kollektivizálás együttes vizsgálata, a gazdag forrásanyag számos új tudományos eredményhez vezetett: a három fejezetből kettő már pusztán tematikailag is újnak tekinthető. Külön is kiemeli a Bizottság az alábbi tudományos eredményeket: 1. A két forradalom összekapcsolódásának történeti analízisét, annak bemutatását, hogy az agrárszegénység társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásához második forradalomra is szükség volt. 2. Az 1953 — 56 közötti időszak szövetkezetpolitikai, gazdaságpolitikai váltásainak a bemutatását, ami az általános gazdaság- és politikatörténeti ismeretek gazdagítása szempontjából is új eredményekkel járt, 3. A kollektivizálás 1958 — 1961 között lejátszódó befejező szakaszának és gazdaságpolitikai indítékainak szemléletes és a vártnál gyorsabb szövetkezeti átalakuláshoz fűzött utólagos magyarázatok eltéréseinek a bemutatását, 4. A disszertáció — komplex módon vizsgálja a gazdaságpolitikát, az általános politikai célkitűzéseket, a falusi lakosság osztálystruktúráját, tudati állapotát alapul véve — a munkás-paraszt szövetség alakulását, a szövetséget befolyásoló, formáló, illetve akadályozó tényezőket, 5. A parasztság elkésett, majd felgyorsult felbomlásának és e folyamat sajátos befejeződésének valamint a parasztság össztársadalomba történő új elhelyezkedésének vizsgálatát. Külön kiemeli a bizottság azt, hogy a disszertáció az igen bonyolult és ellentmondásos folyamatokat reálisan, a valóságnak megfelelően, tudományos igényességgel, 16*