Századok – 1974

Krónika - Tudományos minősítések - 1023/IV

1026 KRÓNIKA nemcsak a társadalom, hanem a gazdaság- és politikatörténeti szempontokat is figyelembe véve tárgyalja. Az agrárkérdés demokratikus, majd szocialista megoldása során be­következett problémák, ellentmondások okait nem egyszerűen a politika és a külön­böző elhajlások szférájában keresi, hanem elsősorban a struktúra elmaradottságával és sajátosságaival hozza kapcsolatba. A voluntarista politika határozott kritikája mel­lett bebizonyítja, hogy az agrárkérdést mind demokratikus, mind szocialista fokon — helyes agrárpolitikai koncepció alapján is — csak az egész népgazdaság struk­túrájának átalakításával együtt lehet megoldani. Ugyanakkor rámutat ennek a fo­lyamatnak az ellentmondásosságára is, arra ti. hogy a népgazdaság struktúrájának átala­kítása olyan terheket rótt a mezőgazdaságra, amelyek hátráltatták annak fejlődését, akadályozták a kialakult szocialista mezőgazdasági üzemek fejlődését, csökkentették azok vonzóerejét. Helyesen korrigálja azt a képet, amelyet a parasztság felszabadulás előtti és utáni differenciálódásáról rajzoltak, s amelyben eltúlozták a két pólus jelentő­ségét; a kulák veszélyt, illetve az agrárszegénység feltétlen szövetségesi magatartását. Emellett rámutat azokra a parasztság rótegeződésében jelentkező egységesülési, később elkülönülési tendenciákra, amelyek a voluntarista politika ellenében objektíve hatottak. Sokoldalúan bizonyította, hogy a hazai szövetkezés objektív és szubjektív okai­ban közvetlenül sem a paraszti üzemek lehetőségeinek kimerülése, sem a koncentráció veszélye nem játszottak olyan szerepet, ahogy azt egyideig állították. Az opponensi véleményekben felmerült észrevételekre (szakirodalom még szé­lesebbkörű felhasználása, a revizionista politika jelentkezése az agrárkérdésben, az 1967 —1968 közötti időszak agrárpolitikájának a részletesebb vizsgálata) a jelölt alapos, részletes választ adott. A bírálóbizottság egyhangúlag javasolta Orbán Sándor részére a történelem­tudományok doktora fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. október 21-i ülésén javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak, hogy Orbán Sándor számára a történelemtudo­mányok doktora fokozatot ítélje meg. A Tudományos Minősítő Bizottság 1974. november 27-i ülésén Orbán Sándor részére a történelemtudományok doktora fokozatot megítélte. * Dóka Klára, a Fővárosi Levéltár segédlevéltárosa 1974. június 10-én védte meg „A Pest-budai céhes ipar válsága a 19. században" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mérei Gyula akadémikus volt, a disz­szertáció opponensei Eperjessy Géza, a történelemtudományok kandidátusa és Vörös Károly, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Dóka Klára a magyarországi polgári átalakulás menetének és tartalmának megismerése szempontjából lényeges kérdést vizsgál meg, túlnyomó részében általa feltárt, megközelítő teljességében átfogott forrásanyag alapján. Dicséretes kutatói teljesítménye alapos forráskritikával társul, és a feldolgozó munkában is érvényesülő kivételes szorgalommal, — amit jól példáz a függelékben közölt mintegy százoldalnyi, általa feltárt adatanyagból szerkesztett és a vizsgált főfolyamatok bizonyításának funk­cióját is nagymórtékben ellátó táblázatsorozat. A gazdaság- és társadalomtörténeti jelenségeket komplex módszerrel vizsgáló, marxista igényű értekezés új eredményei közül kiemelést érdemel mindenekelőtt: a kézműipari termelés feltételei átalakulásának meghatározása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában; a céhes ipar és a céhen kívüli kézművesség struktúraváltozásainak a bemutatása; annak megvilágítása, milyen következményekkel járt a céhek elzárkózásának a felszámolása, a kereskedőtőke behatolása a kisipar terü­letére és a polgári értelemben vett iparszabadság fokozatos érvényesülése. A disszertáció vitája során a bírálóbizottság a jelöltnek a vitatott kérdésekre adott válaszát kielégítőnek tartotta és a jelöltet megerősítette abban a szándékában, hogy értekezése kívánatosnak ítélt kiadását megelőzően emelje ki még erőteljesebben — a szöveg egyes részeinek összevonása révén is — a fejlődés fő tendenciáit, tegye egyér­telműbbé, hogy a céhrendszer válsága a feudalizmus válságának integráns része, és emelje ki határozottabban az 1848-as forradalom jelentőségét a vizsgált folyamatot is alapvetően meghatározó polgári átalakulás szempontjából. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Dóka Klára számára a történelemtudo­mányok kandidátusa fokozat megítélését.

Next

/
Thumbnails
Contents