Századok – 1974

Folyóiratszemle - North D. C.: Túl az új gazdaságtörténeten 1011/IV

FOLYÓIRATSZEMLE 1011 ványokkal való összefüggését, ami az ország központi területein a nemesi nagybirtokkal a peremeken a kincstári földbirtokkal való összefonódás formájában nyilvánult meg. A feudális maradványok felszámolódása halványította az uzsorás-kereskedő tőke októbrista jellegét, növelte a „népi", „demokratikus" tőke arányát. Ez a folyamat Oroszországban a monopolkapitalista szakaszban is tartott, alapvetően a polgári demokratikus átalakulás befejezetlensége miatt. A horizontális kapitalizálódás szibériai sajátosságait megrajzolva érvel Gorjuskin. Rámutat, hogy a monopolkapitalista szakaszt megelőzően elsősorban a kisárutermelő és kistőkés — a terület gazdasági jellege miatt a paraszti — termelés szférájában jelentkeztek a tőkés elemek az uzsorás-kereskedőtőke uralma alatt. De e mellett az októbrista típusú tőke mellett már ekkor kialakult egy, a feudális elemtől független ún. ipari tőke a bányavidékeken. A XX. század elején az eddigi, döntően helyi forrású tőkeformák mellett megjelent a monopol- és a finánctőke, amely a központ, valamint a külföld burzsoáziájának kezében volt, és az árucsere-kapcsolatok révén tartotta befolyása alatt Szibéria árutermelő gazdaságainak jelentős részét, de nem minden esetben rendelkezett az októbrista tőke ismérveivel. Mivel az októbrista tőke nem volt kizárólagos tőkeforma, szerzőnk az „októbrista-porosz utas" kifejezés használatát sem tartja szükségesnek a „porosz utas" terminológia helyett. Ennek kapcsán kitér a porosz, illetve amerikai út társadalmi-politikai és gazdasági lehetőségei körüli vitákra, és arra az álláspontra helyezkedik — Tarnovszkijjal polemizálva —, hogy a kevesebb feudális mardvánnyal terhes peremeken az amerikai útnak nagyobb lehetőségei voltak. Szibéria esetében ehhez hozzá kell számítani, hogy a kapitalizmus horizontális fejlődése dominált ugyan, de annak mélységbeni fejlődése is megfigyelhető már, különösen a vasút körzeteiben, ahol a korakapitalisztikus tőkeformákat a fejlett kapitalista tőkeformák váltották fel. Végül a horizontális kapitalizálódás jelentőségének értékeléséről szólva — A. V. Fagyejevnek a pozitívumokat túlértékelő nézeteivel ellentétben — azt hangsúlyozza, hogy a pozitív ós negatív hatások egységben való láttatása a feladat. Szibéria esetében a mérleg egyik serpenyőjén a benépesítés, a termővététel, az agrotechnika fejlődése, a vasútépítés és a városok kialakulása, az orosz nemzeti és a világgazdaságba való kapcsolódás, a proletariátus kialakulása található meg, a másikban pedig a cárizmus feudális-militarista jellege, a kincstári birtokok nagy aránya, az őslakosság kiszorítása, a nemzeti elnyomás és a reakciós áttelepítő politika ellensúlyoz. (Isztorija SzSzSzR, 1974. 2. szám, 49-70. I.) M. Douglass G. North: Túl az új gazdaságtörténeten North professzor cikke eredetileg előadás formájában, mint a Gazdaságtörténeti Társaság 1973. évi elnöki üzenete hangzott el. Bevezetőként az új gazdaságtörténet eddigi eredményeit méltatta. Mára azonban már egy új ortodoxia jelei mutatkoznak. Az új gazdaságtörténet újdonsága az elméletnek és a kvantitatív módszereknek a szisztematikus alkalmazása volt. A felszínen a tudományos metodológia bevezetése választotta el a régi gazdaságtörténettől, voltaképpen azonban a neoklasszikus elmélet alkalmazásán volt a hangsúly. Ez tette lehetővé az új szempontok érvényesítését, de ez Szabta meg a kutatás határait is. Minthogy az eredmények közismertek, inkább a korlátokat szükséges számbavenni. 1. A kutatások inkább destruktív mint konstruktív eredményeket hoztak. Bebizonyították, hogy a régi feltételezések nem állják meg a helyüket, de nem tudták megmagyarázni, hogy akkor mégis mi működtette a gazdasági rendszert. 2. Háttérbe szorult a hosszú távú növekedés problémája. 3. Nem tudtak mit kezdeni az állam gazdasági szerepével. 4. Az új gazdaságtörténet csak a piaci döntések elemzésére volt képes, holott a gazdasági döntések többsége mindig is a piacon kívül jött létre. Hogyan beszélhet valaki komolyan a gazdaság múltjának megértéséről, ha nem képes megmagyarázni a nem piaci döntési mechanizmusokat ? 5. Ez a korlát az előző négy következménye, és befolyásolja a tudományág jövőjét. Az új gazdaságtörténetet lehetetlen az első egyetemi évek szintjén tanítani, és ezért a diákok csalódottak az integrált gazdaságtörténeti magyarázat elmaradása miatt.