Századok – 1974

Folyóiratszemle - Kozlovszkij P. G.: A földtulajdon és a tényleges földbirtoklás 998/IV

FOLYÓIRATSZEMLE GAZDASÁGTÖRTÉNETI CIKKEK KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL P. G. Kozlovszkij : A földtulajdon és a tényleges földbirtoklás struktúrája Nyugat- és Közép-Belorussziában a XVIII. sz. második felében A minszki szovjet történész ebben a tanulmányában annak a belorusz területnek a helyzetét vizsgálja, amely az első felosztás után még a lengyel—litván állam keretén belül maradt. Bevezetőben rövid historiográfiai áttekintés után a felhasznált források különböző típusait mutatja be, ezek közül a legfontosabbak, az állami adójegyzékek, a terület kisebb részére 1789 — 91-ből, nagyobb részére 1775-ből maradtak fenn; a kettőt egységesen kezelte, az időbeli különbségből adódó különbözeteket, ahol szükséges volt, belekalkulálva. A földtulajdon három nagyobb kategória közt oszlott meg. Minthogy a korabeli források a földterületet nem jelölik, a jobbágygazdaságok („füstök") száma alapján határozta meg ezeket a kategóriákat. A föld 21,1%-a volt királyi birtok, különböző jogcímeken, 12,2%-a egyházi birtok (ezen belül 10,5% volt a katolikus egyház kezében, a maradékon kellett az unitus ós pravoszláv egyháznak megosztoznia, a protestáns kézben levő telkek száma jelentéktelen volt). A jobbágyok nélküli kisnemesek kezén volt a telkek 2,3%-a (ezeket maguk művelték), és 64,4%-a a mágnások és nemesek tulajdonában. Zálogosítások, bérletek és egyéb formák révén azonban a tényleges földbirtoklás ettől eltérő képet mutat: a ténylegesen állami kézben levő királyi birtok csak 10,1%, az egyházi 11,8% (csak katolikus birtok van mások kezén), míg a kisnemesi birtok 3,1% és a mágnásinemesi 75%. A tulajdon szempontjából a királyi és egyházi birtok itt nagyobb volt, mint a lengyel—litván állam területén átlagosan. A királyi birtok nagyságát a litván állam korábbi fejlődése magyarázza, itt a XVI. sz. elején még a föld 1/3-a volt állami tulajdonban. A nemesi földtulajdonon belül igen nagy volt a differenciálódás. A szerző N. N. Ulascsik nyomán négy kategóriát különböztet meg: 1. 1 — 30 „füst", ami kb. 100 jobbágyot jelent, mivel hetes szorzószámot használ, 2. 31 —150 füst, ez a középbirtok, 3. 150 — 300 füst (500—1000 jobbágy) a nagybirtok, 4. 300 füst felett, ez a mágnási birtok. Részletes táblázatot közöl — ezekre a kategóriákra bontva — a földtulajdonról és a tényleges földbirtoklásról. A kisnemesség tette ki az egész nemesség 90%-át, de a földnek csak 10%-a volt a kezükön (pontosabban a jobbágyokén). Ezzel szemben a nagybirtokosok (a király, a katolikus egyház, a magánkézben levő nagybirtok) a tulajdonosok 2—2,5%-a, de kezükben volt a jobbágyi háztartások 75 — 78%-a. Ami a földrajzi megoszlást illeti, a királyi birtok főképp a Litván Nagyfejedelemség határán húzódott. Külön táblázatot közöl a szerző a 16 legnagyobb birtokosról, akik közül a Radziwill-család kezében volt viszonylag a legtöbb birtok. Összesen 64 829 füst volt a tulajdonukban, ami az összes paraszti háztartás 25%-a, és a ténylegesen nemesi kézben levők 38%-a. A földtulajdon és a tényleges földbirtoklás megkülönböztetése azt is megmutatja, hogy a nemességen belüli differenciálódás a tényleges birtoklás alapján valamivel kevésbé éles, a nagybirtokosok száma nagyobb (tulajdonjogi szempontból összesen 76 számítható ide, viszont a tényleges birtoklás szempontjából 117). És ez annak ellenére, hogy éppen a mágnási nagybirtok jelentős része került elzálogosításra vagy bérbeadásra. Viszont a középnemesi rétegből sokan emelkedtek fel tényleges birtokaik révén a legnagyobb birtokosok csoportjába. Ennek egyik útja a mágnási családokba való beházasodás volt, a másik közigazgatási funkciók betöltése és ezzel kapcsolatban a királyi birtokok egy részének kézbevétele, a harmadik pedig a zálog vagy bérlet útján való földszerzés. A felemelkedő középnemes tipikus példája Antoni Tyzenhauz (Tizengauz), aki sikeres üzleti vállalkozásai révén tulajdonjogilag mágnási terjedelmű nagybirtokot szerzett, és ezen kívül 1765 — 1780 közt a Litván Nagyfejedelemség területén a királyi birtokból 20 000 jobbágyi gazdasággal rendelkezett.