Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 857 őrnagy haladéktalan kiküldését. . ,"9 5 E szövegezésből, miután sem Nemesre sem úticéljára semmi közelebbi nincs megadva, következik, hogy Horthy tudatosan nem adott aláírásra vonatkozó meghatalmazást, hanem előre megállapodtak Faraghóékkal, hogy ha szükséges az aláírási meghatalmazás, akkor Nemes útján fogják pótolni. A probléma nem e tényben van, hiszen egy államfő jó összeköttetés mellett fenntarthatja magának a jogot bizonyos lényeges és súlyos helyzetű feltételek értékelésére, hanem abban, hogy a tárgyalásokra sem kapott a küldöttség névreszóló írásbeli és teljhatalmú meghatalmazást. A rádióösszeköttetés kissé körülményes volt, mert nagyobbrészt csak éjjel lehetett sürgönyt leadni. így a válasz csak 24 óra múlva érkezett meg ! Az 5-i tárgyalást követően még aznap Kuznyecov vezérezredes újra felkereste a magyar delegációt, hogy Horthy levelében sincs személyreszóló meghatalmazás sem a tárgyalásra, sem a fegyverszünet aláírására. Kérte, hogy táviratilag kérje a küldöttség ennek a pótlását, mert anélkül nem folytathatnak tárgyalást.9 0 E figyelmeztetésre a magyar delegáció október 6-án éjjel határozottabban megismételte az 5-i kérést; „Aláírási meghatalmazás nélkül még részleges tárgyalásba sem akarnak bocsátkozni. Kérünk azonnal névre szóló aláírási meghatalmazást három szövetségessel fegyverszünetre vagy más megállapodásra táviratilag, azonkívül Nemes őrnagy hozza magával írásban is. Megállapodást hozzájárulásra aláírás előtt közöljük."9 7 Budapesten mindkét fenti táviratot megkapták, de nem értették meg azokat. Ezért első válaszukban, 7-én éjjel, mindkettőnek a megismétlését és beszámolót kértek.9 8 Erre Moszkvából megismételték a két sürgönyt még aznap éjjel és délután újabb két üzenetet küldtek az eddigi tárgyalásokról. Ezekben hangsúlyozták, hogy a kapott irányelveket és „Makarov ígéreteit" ismertették, továbbá azt az utat, amelyen Magyarország Teleki Pál halála óta „fokozatos megszállás alá került", és a kormányzónak azt a törekvését, mely szerint a „Teleki vonalra" kíván visszatérni. „Hangulat nem rossz, sürgősen akarnak velünk megegyezni" és „elsősorban katonai együttműködés iránt érdeklődnek". 95 OL. Filmtár. 14086. (A Moszkvából Budapestre és viszont 1944. október 5- és 16-a között váltott sürgönyök Macartney által átadott film-másolatok. Moszkvából 21, arab számozású sürgöny jött Budapestre, onnan vissza XIX számú üzenet. E táviratokból bőségesen idéz Juhász Gy. — hivatkozás nélkül — idézett munkájában, 337. és köv. 96 Teleki G. : i. h. 3 és Gosztonyi P. : A magyar—szovjet . . . 407. 97 OL. Filmtár. 14086. 2. sz. 98 Uo. I. sz. A budapesti meg nem értéshez nagymértékben hozzájárult az, hogy itt a Sztálinnak írt levelet (tekintet nélkül arra, hogy benne a küldöttség egyik tagjának a neve sem volt megemlítve, nemhogy névszerinti meghatalmazás lett volna) a tárgyalásra történt meghatalmazásnak vélték, továbbá, hogy az első Moszkvából jött sürgönyben egy ilyen rósz is volt: „tábornoknak 43 Számú félcipőt hozzon" (mármint a kért Nemes őrnagy — K.M.). Ennek a tartalmát semmiképpen nem értették, pedig csak arról volt szó, hogy Faraghó az egyik cipőjét elvesztette út közben. Ennek a pótlását kérte. Jellemző, hogy Faraghóéknak eszébe sem jutott, hogy Moszkvában lehet esetleg venni is. Faraghóval egyébként az első napokban még egy érdekes (csak lábjegyzetbe való) eset történt. Stemenko tábornok Kuznyecov vezérezredest jelölve meg forrásul írja: „A küldöttség megérkezése után néhány nappal elmesélte, hogy Faraghó nagyon nyugtalankodik disznai miatt, amelyeket valahol Debrecen környékén tenyészt, és arra kért bennünket, hogy vigyázzunk rájuk, amikor csapataink ezt a területet elfoglalják. Azt felelték Faraghónak, hogy a szovjet csapatok nem tulajdonítanak el idegen javakat, sőt ha gazdájuk nincs jelen, gondoskodnak a megőrzésükről. A földbirtokos Faraghó megnyugodott. Meg kell jegyeznem, hogy katonáinknak mégsem kellett a disznók őrzésével foglalkozniuk, mivel a németek az utolsó szálig elvitték azokat" (i. h. 12).
