Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
960 ANATOLIJ GRICKEVICS Az egyház nem csupán a feudális állam támogatását élvezte. Hivatalos segítséget nyújtottak az egyháznak birtokaikon a mágnások és a köznemesek is. A mágnások gyakran felhasználták az egyház-patronálás jogát (ami kb. a kegyúri jognak felel meg.) a vallás megerősítésére, ami a feudális rendszer igazolását segítette elő. Az egyházpatrónus mágnás saját birtokai területén a legfelső hatalmat gyakorolta a különböző felekezetű vallások felett, gazdag pénzadományban, kiváltságban, feudális földbirtokban részesítette azokat. A magánföldesúri városok földjeiből a templomok és kolostorok „örökbe" kaptak földterületeket. Ily módon a magánföldesúri városokban is létrejött az egyházi és kolostori föld-tulajdonjog. A patronátusi jog, amelyet a Litván Nagyfejedelemség mágnásai élveztek, lehetővé tette számukra az egyházi tisztségviselők kinevezésének befolyásolását, nem ritkán magát a kinevezést is. Az egyes mágnás-birtokokon a patrónusi jog különbözőképpen nyilvánult meg, a helyi viszonyoktól, körülményektől függően. De a patronálás elve mindenütt egy volt. A város birtokosa, mint teljhatalmú úr, patrónusa volt a városban és birtokán az egyháznak. Ennek megfelelően minden birtokán levő templomot pártfogolt, a katolikust, az unitust, a pravoszlávot, a kálvinistát, de még a zsidó vallásút is. A patrónusi jog kezdetei azokra az időkre nyúlnak vissza, amikor Belorusszia területén még részfejedelemségek voltak. A részfejedelem adományozott a templomnak vagy a kolostornak földet és falvakat. Az egyháznak, templomoknak és kolostoroknak nyújtott adományok jellege alig változott, és hasonló maradt a feudális urak örökbirtokain és a mágnások latifundiumain is. Szluck városában csaknem minden pravoszláv templom és kolostor rendelkezett ilyen adománybirtokkal. Az 1690-es adóösszeírás szerint a szlucki apátságnak 91 parasztporta adózott. Ezen kívül a szlucki kolostor pravoszláv papjainak adózott még 113 parasztporta,5 7 a XVIII. század elején, 1717-ben a Szluck-hercegség pravoszláv papságának 193, a katolikusnak 112 adózó jobbágya volt. A pravoszláv papság feudális földbirtoka meghaladta a katolikusokét. A papok birtokaikon feudális urak voltak, jobbágyaik felett ugyanúgy rendelkeztek, mint a világi földesurak, A szlucki Troice (Szentháromság) kolostornak pl. Szluckban és Trojcsani helységben saját kézműves hűbéresei voltak. Ezek a kolostori kézművesek feudális szolgáltatásokkal tartoztak a kolostornak.5 8 A kolostori és egyházi falvak jobbágyparasztjai ugyanolyan kizsákmányolásnak voltak alávetve, mint a világi feudálisok parasztjai.5 9 Más feudális latifundium-tulajdonosok is adományoztak birtokokat a pravoszláv egyháznak. így 1601-ben Anna Szangusko hercegnő engedett át néhány parasztot Derecsénben a Megváltó templomnak.6 0 A templomok és kolostorok adománybirtoka és adományvagyona a városokban „szabadbirtok" volt, ezek mentesek voltak az adófizetés és egyéb, a mágnásnak járó kötelezettség alól is. Az egyes városok adókimutatásai nem említik a felszabadítást, de mindegyik bizonyítja, hogy a főnemesek már a pravoszláv templomok alapításakor mentesítették azok földbirtokait a kötelezettségek fizetése alól. Ugyanilyen joggal rendelkeztek később a katolikus templomok, az evangélikue egyházközségek. 57 Minszkaja sztarina. Vüpuszk IV. (Trojcsanszkij arhiv). (Minszki régiségek. IV. kiad. Troicsani archiv.) Minszk. 1913. No. 314. 132. 58 Uo. No. 121; 44; No. 177; 72 — 74. 59 Uo. No. 121; 43-44. 60 Archiwum Ksiq,zq.t Sanguszków w Slawucie. Tom III. 1432 —1634. We Lwowie. 1890. 31.
