Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
A PAVOSZLÁV EGYHiZ HELYZETE A LITVÁN NAGYFEJEDELEMSÉGBEN 961 Az pravoszláv egyház földbirtokai mentesültek az adók és szolgáltatások alól, függetlenül attól, hogy az adományozó főnemes pravoszláv, katolikus vagy protestáns volt. Például 1678 márciusában Kázimir Jan Szapega oklevelet adott ki, amelynek értelmében Sztaro Bihovo város kézművesei különböző kiváltságokat kaptak. A pravoszláv polgárok javára az adományozó főnemes két templom felépítését határozta el: egyiket a város fő dombján, a másikat a külvárosban, pótlásául azoknak, amelyeket a legutóbbi háborúban, a város ostromakor leromboltak. Bihovo kézművesei részére a templomok mellett kórházak és iskolák fenntartását határozta el. A templomok, kórházak és iskolák, valamint ezek „parcellái" minden adó és kötelezettség alól mentesek voltak. A pravoszláv kézművesek számára engedélyezve volt, hogy évente kétszer 80 pud mézet pergessenek és azt a haszonbérlőknek adómentesen eladják. Azon kívül az unitus papságnak tilos volt bármilyen akadályt gördíteni a pravoszláv papság tevékenysége elé, vagy a pravoszláv vallású polgároktól a maguk javára bármit gyűjteni. Ezt az oklevelet 1740 februárjában a város akkori hűbérura, Mihail Szapega megerősítette.61 Ugyanez a főnemes, Kazimir Jan Szapega egy másik városában is adott ki kedvezményeket biztosító adómánylevelet a pravoszláv polgárok javára. 1699 júliusában a Dubrovno városban levő Szent-Miklós pravoszláv templomnak adományozott birtokot, „a plébános támogatására" 4 voloka (1 voloka = 21,37 ha) földet, „minden tartozékával, és kaszálókkal" a dubrovnói grófság Veremejev falujában. Ez a 4 voloka föld egyik pópáról a másikra szállt. A pravoszláv pópa nemcsak majorsági gazdálkodást folytathatott, de kocsmát is nyithatott (a hűbórúr saját kocsmáltatási és egyéb banalitási jogát is átadta) és jobbágyokat is telepíthetett a kapott földre. Ez az adományföld mentes volt a hűbéresi járadék és más adók alól, mind a földesúr, mind a város felé. Az adományföld egyik paptól a másiknak történő átadása jogát az adományozó az egyházközség fejére ruházta.62 A Szapegek Gori-gorecki birtokán levő egyházi birtokok szintén mentesek voltak, mind a városi szolgáltatások, mind a földesúri adók alól. 1863-ban Gori városban a pravoszláv egyháznak a folyón túli részen a város 120 volokájából négy „szabad" volokát adományozott, és hat „adómentes parcellát" kapott a folyóntúli részen. Gorki város két pravoszláv pópája magában a városban és Kazimirovó külvárosban 8 „adómentes parcellával" és 3 „adómentes" volokával rendelkezett.63 Novaja Mus' városában (a Visnyeveck hercegek birtoka), a novogrudoki kerületben 1674-ben a pravoszláv pópa földbirtoka (2 morg) mind a városnak, mind a földesúrnak fizetendő szolgáltatások és adók alól mentesítve volt, ugyanígy a katolikus pap földje is.64 Sklovóban (a Szenjávszki grófok birtoka) a XVII. század második felében és a XVIII. században négy pravoszláv templom működött, valamint a Szűzanya apácakolostor a város közelében.65 Az egyházi és kolostori parcellák mindegyike és a pravoszláv papságnak a városon kívül fekvő földjei úgyszintén mentesek voltak a hűbéresi járadék és más szolgáltatások alól. 1749 decemberében Sklovo birtokosa, Alexandr Ádám Czartoryski 61 Arhiv Leningradszkogo Otdelenija Insztituta isztorii AN SzSzSzR, kollekcija 114, No. 3, 73 (A SzUTA Leningrádi Részlege Történeti Intézetének Levéltára [a továbbiakban SzUTA Lg. A.]. 63 Uo. kollekcija 52, opisz' 2, karton 12, ed. hr. No. 6 63 Central'nüj Goszudarsztvennüj isztoricseszkij arhiv (a továbbiakban: CGIA) v gor. Grodno, f. 1143, op. I. d. 372, 4 — 6; 10 (Központi Állami Történeti Archívum [a továbbiakban: —CGIA] Grodno). 64 Bibliotéka Czartoryskich w Krakowie. Rkps. 4512, 3. 65 Uo. Rkps. 4471, kk.: 26, 41, 69; Rkps. 4473, kk.: 46, 62, 75, 80, 94; Rkps. 4491, kk.: 21-22, 35, 42-43, 47, 50; Rkps. 4492, kk.: 3, 4. 9*