Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
936 BALOGH SÁNDOR felkérik".11 8 Ortutay Gyula nyilatkozatai és intézkedései mellett Balogh István beszédei okozták a legtöbb gondot Nagy Ferencnek és Varga Bélának. Nem véletlenül írta a Szabad Nép „Megjegyzések egy előadáshoz" c. cikkében — nagyrészt a kisgazdapárti főtitkár szavait idézve —, hogy „Balogh István . . . a pap állapítja meg, hogy az egyházak féltése a demokráciától alaptalan volt, mert ami itt történt, azért minden katolikus hívő és pap leborulva adhat hálát a jó Istennek . . . Magyarországon ma nagyobb vallásszabadság van, mint azokban az országokban, amelyek felé némelyek oly lihegve néznek."11 9 Balogh István az FKGP Politikai Bizottságában lezajlott viták során sem fogadta el kritikátlanul Mindszentynek a fakultatív vallásoktatással kapcsolatos megnyilatkozásait, még kevésbé rendelte alá magát Varga Béla óhajainak.120 Ortutay Gyulát, Balogh Istvánt, Bereczky Albertet és néhány más társukat kivéve azonban az FKGP képviselőinek, funkcionáriusainak döntő többsége nem hogy lojálisán viselkedett volna a koalícióval szemben, hanem inkább felsorakozott az egyházak tiltakozó akcióihoz, sőt nem egy esetben kifejezetten kezdeményezte azokat. Mégpedig azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy az egész ügy ódiumát a baloldalra, s különösen a Kommunista Pártra háríthassa. Rágalmakból és sértegetésekből persze bőven kijutott a baloldali kisgazdáknak is, főleg Ortutay Gyulának. Balla Antal március 28-án a budafoki pártnapon jelentette ki, hogy a kisgazdapárti miniszterek nem értenek egyet a fakultatív vallásoktatás bevezetésével. Vass Sándor a Kecskemét környéki gyűlésein a szakszervezeteket rágalmazta: „A szakszervezetek kényszerrel fogják megakadályozni, hogy tagjaik gyermekei hittanra járnak." Z. Nagy Ferenc pedig azt hangoztatta szegedi beszédében, hogy a Kisgazdapárt „nem engedi meg, hogy egyes pártok meggátolják a vallásoktatást".121 Szolnoki István április 18-án az FKGP budapesti IX. kerületi szervezetében arról beszélt, hogy pártja csak „külső kényszer következtében" javasolta a fakultatív vallásoktatást. Gyulai József viszont Csengeren és Fehérgyarmaton azzal próbálta igazolni a Kisgazdapárt magatartását a fakultatív vallásoktatás ügyében, hogy „egy magyar anya sem akarja, hogy leányából utcai nő, fiából kocsmatöltelék legyen".12 2 A fentieket mintegy betetézte Pocsai László pácini „kinyilatkoztatása", amelyben többek között arról beszélt: „A baloldaliak . . . behozták azt az Ortutay . . . t, aki ugyan kisgazdapárti, de azt ígérték neki, hogy úgy lehet miniszter, ha kihozza ezt a rendeletet".12 3 A kisgazdapárti képviselők ilyen megnyilatkozásainak, a fakultatív vallásoktatás elleni fellépésének tulajdonképpen kedvezett Nagy Ferenc és mindenekelőtt Varga Béla viselkedése. Kisgazdapárti körökben nem volt titok a nemzetgyűlés elnökének a klérussal való szoros kapcsolata s a fakultatív vallásoktatás bevezetése iránti ellenszenve. Emellett Varga Béla csak azokkal a kisgazdákkal szemben kívánt eljárni, akik a fakultatív vallásoktatás mellett foglaltak állást. Nagy Ferenc, a baloldali pártok reagálására való tekintettel, nyiltan nem helyeselhette a jobboldali kisgazda képviselőknek, politikusoknak az egyházak politikája melletti nyílt kiállását, ugyanakkor a párton belül ő is csak a fakultatív vallásoktatás híveit marasztalta el, azok magatartását helytelenítette. így ne px Arch 285/1-6. 119 Szabad Nép, 1947. ápr. 18. 120 px Arch. 285/1-5. 121 Szabad Nép, 1947. ápr. 27. 122 Szabad Nép, 1947. ápr. 25. 123 px Arch 2/15-29.
