Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
934 BALOGH SÁNDOR Katolikus egyházi vezető körökben azonban elhamarkodottnak ítélték a püspöki kar április 12-i levelének Nagy Ferenctől történt visszakérését. Kevésnek találták a miniszterelnök ígéretét, illetve biztosítékait, bár már arról is tudtak, hogy Nagy Ferenc helyteleníti Ortutay Gyulának a fakultatív vallásoktatással kapcsolatos lépéseit, továbbá Katona Jenőt felelősségre vonta a Politiká-ban megjelent közleményekért. Másfelől pedig úgy vélekedtek, hogy sokkal célszerűbb az egyház szempontjából is az, ha a miniszterelnöknek a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalásokon „módjában van a kettő közül bármelyiket felhasználni".10 9 Ennek megfelelően Bánáss püspök már április 28-án közölte Nagy Ferenccel, hogy mind az április 12-i, mind az április 28-i levél érvényben van. Május 5-én pedig Mindszenty hivatalosan is visszajuttatta a miniszterelnöknek a püspöki kar április 12-i levelét azzal, hogy „a másikkal az elsőt nem vontuk vissza".11 0 Nagy Ferenc a hercegprímás április 28-i levelét feltétlenül olyannak tekintette, mint amely alapjául szolgálhat az állam és az egyház közötti megegyezés létrehozásának, a belpolitikai béke e téren való helyreállításának. Május elején közölte a miniszterelnök a katolikus egyház képviselőjével, hogy a magyar megbízott római utazására vonatkozó közlést „vegye autentikusnak", s a klérus járjon közbe a vatikáni megbízott mielőbbi ide küldése érdekében. De Nagy Ferenc utasította a vallás- és közoktatásügyi minisztert is, hogy „szüneteltesse" a tankönyv-monopólium ügyét. A kisgazda tájékoztatásügyi miniszter viszont arról értesítette Mindszenty képviselőjét, hogy az egységes állami tankönyvek bevezetésére egyelőre a fennálló papírhiány miatt sem kerülhet sor.111 A miniszterelnök azonban időközben a protestáns egyházak képviselőivel is újra felvette a kapcsolatot. Kiderült, hogy most már Ravasz László sem idegenkednék valamiféle kompromisszumos megoldástól, főleg a tankönyvek ügyében.11 2 A katolikus klérus azonban ezúttal is ellenállt. Nem elégítették ki őt a kilátásba helyezett engedmények — a tankönyvbizottságban az egyházak helyet kapnak, a katolikus nyomdák részvételét biztosítják stb. —, mégpedig arra való hivatkozással, hogy „az egyház nem egyszerűen az állammal áll szemben, hanem a marxista pártokon keresztül a kinyilatkoztatással éles ellentétben álló történelmi materializmussal".11 3 Ugyanakkor május 13-án már egyenesen azt követelte a klérus, hogy a Kisgazdapárt lépjen fel a fakultatív vallásoktatásnak a napirendről való végleges levétele érdekében. Ezt azonban Nagy Ferenc nem merte vállalni, „a pártok közhangulata" miatt. így átmenetileg a klérus is kénytelen volt tudomásul venni, hogy Nagy Ferenc szabadságra menetelével a fakultatív vallásoktatás ügye is elkerülhetetlenül halasztást szenved. Ezért persze végső fokon nem elégedetlenkedett, ellenkezőleg inkább kedvezően fogta fel azt. „Most a miniszterelnök megy háromheti szabadságra, addig titkára a helyettes Rákosi mellett dolgozik. Azt reméli — közölték bizalmasan és megelégedéssel Mindszentyvel —, hogy rá tudja venni azt is szabadságra. Aztán jön az aratás. Az idő dolgozik."11 4 * 109 Uo. 110 Uo. 111 Uo. «» Uo. 113 Uo. 114 Uo. AVKMI. üo. vezetője 1947. jún. 4-én tájékoztatta Mindszenty bíborost
