Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
A FAKULTATÍV VALLÁSOKTATÁS KÉRDÉSE ÉS AZ EGYHAZAK 933 általános helytartó április 15-én nyújtotta át a miniszterelnöknek.10 1 A klérust azonban az sem látszott megnyugtatni teljesen, hogy képviselőit Nagy Ferenc igen szívélyesen fogadta, a püspöki kar levelét pedig „megnyugvással honorálta".10 2 Kürti a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésükről szóló tájékoztatójában továbbá arra vonatkozóan is kérte a hercegprímás hozzájárulását, hogy a püspöki kar tiltakozó iratát a katolikus intézeteknek is elküldhesse. Ugyanakkor mások — egyházi személyek — a kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselők „meggyőzésének" a változatlan fontosságára hívták fel Mindszenty figyelmét.10 3 Ez utóbbiak úgy vélekedtek, hogy elegendő lenne, mintegy 100 kisgazda képviselőnek a szavazatát megszerezni a fakultatív vallásoktatásról szóló törvényjavaslat elgáncsolásához, sőt végső esetben még azt is célravezetőnek tartották volna, ha a kisgazda képviselők a szavazás napján — ellenszavazást vállalni nem mervén —, egyszerűen otthon maradnak. Az egyházi köröket mégis leginkább a vallás-és közoktatásügyi miniszter tevékenysége nyugtalanította.10 4 Emellett persze az is aggasztotta a klérust, hogy a „római küldött" sem utazott még el. Mindezek arra késztették Mindszentyt, hogy április 28-án újabb levelet küldjön Nagy Ferenc miniszterelnöknek.10 5 Ez a levél azonban már nem helyezett kilátásba egyházi megtorló intézkedéseket, hanem lényegében annak a megismétlésére és leszögezésére szorítkozott, hogy a kormány konkordátum létesítése céljából mielőbb vegye fel a kapcsolatot a Vatikánnal. A hercegprímás második levelét Witz Béla személyesen vitte el a miniszterelnöknek.108 E levél átnyújtásával egyidejűleg Witz visszakérte Nagy Ferenctől a püspöki kar április 12-i levelét. Ezzel a klérus tulajdonképpen érvénytelenítette, pontosabban visszavonta a kilátásba helyezett büntető szankciókat. „A miniszterelnök igen hálásan köszönte meg Eminenciád sorait, jelezvén — számolt be Witz április 30-án a hercegprímásnak —, hogy ezzel igen nagymértékben mozdította elő Eminenciád a benső békét, amiért igaz hálával és köszönettel adózik."107 Mindszenty második levelének az előzményéhez tartozott azonban az is, hogy a miniszterelnök április 26-án megígérte Bánáss püspöknek, hogy a katolikus egyház változatlanul megkapja a kormánytól az igényelt tankönyv-hitelt, továbbá az egyházak iskolafenntartó joga „csorbítatlan" marad. „Figyelmeztettem — írta Bánáss püspök a Nagy Ferenccel folytatott beszélgetésről a hercegprímásnak — , hogy ne játszón a szavával, mert engem lehetetlen helyzetbe hoz, de ismételten vállalta nyomatékkal a fentieket."10 8 Ezenkívül Bánáss beszámolt arról is, hogy Balogh Istvánt a vele bizalmasan közölt „suspensio", amely egyébként egyáltalán nem maradt titokban, nagyon megrendítette, s több szereplését azonnal lemondta. Varga Béla pedig többek hallatára kijelentette, hogy Balogh politikai szerepléseivel nem vállal közösséget és nem hajlandó semmilyen közös gyűlésen részt venni a fakultatív vallásoktatás ügyében. 101 Uo. 102 EPL 2322/1947. sz. i. 103 EPL 2354/1947. sz. i. 104 Ortutay Gyula miniszter 1947. ápr. 15-i körlevelében ismételten utasította a tankerületi főigazgatókat, hogy „az iskolákban tartott szülői értekezleteken a fakultatív vallásoktatás kérdését megbeszélések formájában tárgyilagosan ismertessék" (EPL 2485/1947. sz. i.). 105 EPL 2920/1947. sz. i. 106 Uo. 107 Uo. 103 Uo. 8 Századok 1973/4.
