Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
932 BALOGH SÁNDOR magatartásának a változásában persze egzisztenciális és egyéb szempontok is szerepet játszottak.9 5 A közoktatásügyi kormányzat intézkedéseinek ellensúlyozására az egyházak vezetői azon a címen léptek fel a miniszteri rendeletek ellen, hogy azokat a VKM az egyházi fennhatóság alatt álló iskolákhoz is eljuttatta. Ravasz László 1947. április 9-én körlevelet bocsátott ki — a Dunamelléki Református Egyházkerület nevében — valamennyi fennhatósága alatt álló közép- és középfokú iskola igazgatójához, s abban közölte velük, hogy nem vonatkoznak rájuk a szóban forgó miniszteri rendeletek.90 Ugyanakkor már az előző napon tiltakozott és lényegében törvénysértéssel vádolta meg Ortutay Gyulát. „Kötelességünknek érezzük kifejtenünk aggodalmunkat afelett — írta Ravasz április 8-i levelében —, hogy Miniszter Űr egy olyan törvény érdekében, amely még meghozva nincs, propagandát rendelt el a szülők és az ifjúság között akkor, amikor ez a propaganda a vallásoktatásra nézve fennálló törvénnyel ellentétben áll."9 7 Nem váratott magára azonban sokáig a katolikus klérus fellépése sem. Az egyházi jogászokkal való tanácskozások után a püspöki kar 1947. április 12-i állásfoglalása nem csupán törvénysértéssel vádolta a minisztert és a fakultatív vallásoktatás képviselőit, hanem most már a legszigorúbb egyházi szankciókat is kilátásba helyezte: „Mi, Magyarország összes római katolikus és görög katolikus érsekei és püspökei, kijelentjük és Miniszter Úrnak tudomására adjuk, hogy a szóban levő rendeletnek nem egyedül a jogszerűségi hiányuk miatt, hanem elsősorban ránk, katolikus egyházfőkre, továbbá minden katolikus papra, minden katolikus nevelőre, sőt vonatkozó részeiben minden katolikus hívőre kötelező törvénykönyv (Codex Juris Canonici) parancsa értelmében a katolikus iskolákra kiterjesztését tudomásul nem vehetjük, s ezért katolikus iskolákban kihirdetését és végrehajtását megtiltjuk."98 De a katolikus püspöki kar nem elégedett meg az Ortutay Gyulánál történt fentebbi tiltakozással, hanem a miniszterelnökre is igyekezett nyomást gyakorolni. Attól tartott ugyanis, hogy a kormány — az egyházak tiltakozása ellenére — rövid időn belül törvénykezési úton szabályozza a fakultatív vallásoktatás kérdését.9 9 1947. április 12-én a püspöki kar minden tagjának aláírásával ellátott levélben követelték a miniszterelnöktől a Vatikánnal való kapcsolatok felvételét és a fakultatív vallásoktatásnak a napirendről való levételét. „Mivel a felvetett tervek általános egyházi törvényeket érintenek — hangzott a püspöki kar levele —, a magyar katolikus püspöki kar azok tárgyalására nem illetékes. Az Apostoli Szentszék felé volna helye modus vivendi tárgyalás keretében ezeket a kérdéseket esetleg felvetni. A kötelező hitoktatás mellett elfoglalt álláspontját továbbra is fenntartva indokoltnak látná a magyar püspöki kar, hogy ezek a kérdések addig is a napirendről levétessenek."100 A püspöki kar levelét — a hercegprímás megbízásából — Kürti Menyhért, a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság elnöke és Witz Béla budapesti érseki 95 EPL 2718/1947. sz. i. 96 EPL 2322/1947. sz. i. 97 Uo. 98 EPL 2322/1947. sz. i. Ugyanezen a napon a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyreigazító körlevelet adott ki, mely szerint a korábbi miniszteri rendeletek a felekezeti iskolák részére csak „tájékoztatásul és megfontolás céljaira" szolgálnak. "EPL 2135/1947. sz. i. i»» EPL 2920/1947. sz. i.
