Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
A FAKULTATÍV VALLÁSOKTATÁS KÉRDÉSE ÉS AZ EGYHAZAK 931 tüntetés, érzelemnyilvánítás vagy hangulatkeltés, amely egy lényegében nem ismert kérdésben akar „egyoldalú behatások révén" célzatos zavart kelteni. A rendelet arra is rámutatott, hogy a fakultatív vallásoktatás bevezetése semmiképpen sem jelentené a vallásoktatás teljes vagy részleges megszűnését, mint ahogyan azt „egyesek" tendenciózus beállítása hangoztatja. A fakultatív vallásoktatás tulajdonképpen csak olyan korszerű fejlődési folyamat, amely az összes kultúrállamokban már régen megvalósult. Végül arról intézkedett a rendelet, hogy az osztályfőnökök a fentiek szellemében kötelesek a tanulóifjúságot felvilágosítani. 1947. március 31-én — 53.783/1947. V. ü. o. sz. alatt — újabb rendeletben körvonalazta a miniszter a fakultatív vallásoktatással kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor ezúttal már arra is felszólította az iskolák igazgatóit, hogy néhány napon belül szülői értekezleteket hívjanak össze és ott közöljék a szülőkkel, hogy az iskolákban gyűléseket nem tarthatnak, valamint tájékoztassák őket a fakultatív vallásoktatás tényleges értelméről és jelentőségéről. A miniszternek ez a rendelete egyébként az igazgatókat egyénileg tette felelőssé a VKM utasításainak a pontos végrehajtásáért. A fentebbi rendeleteket a tankerületi főigazgatók általában három-négy napon belül továbbították az iskolákhoz. Egyes tankerületi főigazgatók úgyszólván csak a „postás" szerepére vállalkoztak, mások azonban bővebb felvilágosításokkal igyekeztek az igazgatók segítségére sietni. Ez utóbbiak közé tartozott Szávai Nándor is, aki március 27-én személyesen vitatta meg fővárosi középiskolák igazgatóival a szülők és a tanulók tájékoztatásával kapcsolatos kérdéseket. Ezen kívül 1947. március 31-i körlevelében további színvonalas tájékoztatást nyújtott a fakultatív vallásoktatás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Szávai emlékeztette az igazgatókat arra, hogy a fakultatív vallásoktatás gondolatát nem a szocializmus teremtette meg, hanem a polgári gondolat hozta magával, s megvalósítását évszázados törekvések előzték meg. Többek között utalt Thomas Morus-ra, Locke-ra, a XVIII. század nagy gondolkodóira és nem utolsó sorban a francia forradalom tapasztalataira. Szerinte Magyarországon a fakultatív vallásoktatás bevezetésével „csak egy elmaradt kulturális fejlődést pótolunk és azt a lelkiismereti szabadságot valósítjuk meg, amit a mi Petőfink már 100 évvel ezelőtt megálmodott".93 Majd felhívta a figyelmet arra is, hogy Pranciaországban az iskolákban semmilyen formában nincs vallásoktatás, Angliában pedig 1870 óta minden állampolgárnak jogában áll a gyermekét kivonni a vallásoktatás alól, de hasonló a helyzet lényegében az USA-ban is9 4 . * Az egyházak vezetői ez alkalommal is meglehetősen idegesen reagáltak a közoktatásügyi kormányzatnak a fakultatív vallásoktatással kapcsolatos állásfoglalásaira és az iskolák rendjét és fegyelmét szolgáló rendszabályaira. Mégpedig elsősorban azért, mert kénytelenek voltak tapasztalni, hogy addigi propagandájuk hatása csökken, a pedagógusok és a tanulók nem jelentéktelen részében a kétségek jelei mutatkoznak az egyházak fakultatív vallásoktatás elleni akcióinak helyességét illetően. Emellett az igazgatók, pedagógusok 93 EPL 2485/1947. sz. i. 94 EPL 2484/1947. sz. i.
