Századok – 1973

Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I

86 FÖLDESI BÉLA Az egész játékot a Megköszönő fejezi be, aki hosszú versében dicséri a vendégsze­retetet, a verbuválás sikerét, majd az ég áldását kéri a háziakra, de a sok jókívánság között önmagukról sem feledkezik meg: Padjok rakva legyen vastag szalonnával, Szuszékjok meg legyen telve szép búzával, Hogy minékünk másszor is szolgálhassanak, Pénzt, sódart, szalonnát s tojást adhassanak.'4 A balázs- ós gergelyjárást évszázadokon át játszották a tanulók, ami szűkös meg­élhetésükhöz jelentős mórtékben hozzájárult, de talán még ennél is fontosabb, hogy a kezdeti verselés teremtette meg az iskolai színjátszás alapját. A tanulók anyagi helyzetének javításában az eddig említett adománygyűjtési for­mákon kívül jelentős helyet foglal el a XVII. században előadott magyar nyelvű pro­testáns iskolai színjátszás is, amelyre az alig egy évtizede kiadott Régi magyar drámai emlókek75 -en kívül Varga Imre egyik tanulmányában hívta fel a figyelmet. Amikor meg­állapítjuk azt a tényt, hogy Varga Imre ezen tanulmánya, amelyben „az erdélyi protes­táns iskolai színjátszás olyan elveszettnek vélt eddig kiadatlan vagy ismeretlen termékeit teszi hozzáférhetővé, melyeket a XVII. század második felében iskolai keretben kétség­kívül előadtak", örömmel állapítjuk meg, hogy ez a tanulmány témánkhoz kapcsolódóan is jelentős lépéssel viszi előbbre kutatási területünket. Arról van szó, hogy az egyik elő­adás szövege túl erősen bírálja a curatorokat, akik rendszertelenül adták ki a diákok járandóságait, a heti osztalékot. S az előadás „kevésbé mértéktartó hangja okozta az előadások ügyének vesztét" — állapítja meg a szerző.76 Minden bizonnyal túl erős han­got használhatott a komédia szerzője, Kapusi Miklós, akit ezért „carcerbe vetettek és a szereplőket bilincsbe verették". További — elsősorban helyszíni — kutatómunkát igényel annak felderítése, mi­lyen összefüggés állt fenn a Balázs- és Gergelyjárás, valamint a protestáns iskolai szín­játszás között. Jelen helyzetünkben többre nem vállalkozhatunk, mint annak feltétele­zésére, hogy minden bizonnyal volt ilyen összefüggés. Az eddig ismertetett étkezési formákon kívül ismeretes volt az úgynevezett ket­tes és egyes quadra, valamint a pedagógium. Azok az alsós növendékek, akik gimnáziumi tanulmányokat folytattak és még nem voltak tagjai a coetusnak, de többségükben a városban laktak, tandíj fejében megántanítójuknak — praeceptor privatorum — külön­féle járandóságokat adtak. A tanév megkezdésekor a magántanítókhoz tartozó tanít­ványok szülei felkeresték a tanítóságot vállaló nagydeákokat, és közös megegyezés alap­ján kialakult egy olyan sorrend, amelyben minden szülő meghatározott ideig valamilyen szolgáltatással honorálta gyermeke tanítását. Ennek megfelelően voltak olyan szülők, akik pénzt fizettek, az ilyen szülők gyer­mekeit nevezték numistáknak. Azok, akik hetenként egy-egy fazék melegételt vittek be a kollégiumba, voltak a cibisták ; akik hetenként egy-egy kenyeret sütöttek és küld­tek be a tanítóknak, voltak a panisták; akik mostak rájuk, a lotorok csoportját alkották; 74 A szövegben idézett balázs- és gergelyjáró verseket jelentős részben Papp József gyűjtötte össze ós az Abaúj-Torna vármegyei Közoktatásügy 1913—1914. számaiban tette közzé. Szép anyagot tartalmaz az idézetteken kívül Volly István: Népi játékok c. munkája is, Budapest. 1938, valamint Schramm Ferenc : Régi Balázs ós Gergely napi népi énekszövegek. Néprajzi Közlemények, 1969, Manga János : A téli ünnepkör hagyomá­nyai a Nyitra megyei Menyhén. Néprajzi Múz. Ért., 1941. 75 Kardos Tibor—Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek. Budapest. 1960. 76 Varga Imre: Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. század második feléből. Irodalomtörténeti füzetek, 59. Bpest. 1967. Bevezetéses 10. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents