Századok – 1973
Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I
78 FÖLDESI BÉLA vényből viszont az is kiderül, hogy itt az adományszerzésnek különféle „csatornái" lehettek, mivel az összegyűjtött jövedelem származhatott a polgárok megajánlásából, a tanulók komédiával szerzett jövedelméből, kenyérsütéskor kapott ajándékból, a főúri megemlékezés készpénzéből vagy más egyéb módon. Döntő, hogy az összes jövedelem a coetusé volt. Az így összegyűjtött mennyiségből ki kellett vermi a szolgatanulók ós az alumnusok olyan jövedelmét, amelyet legációval, temetési énekléssel szereztek. Ebből a szolgatanulók 1/3-ad részt kaptak, a fennmaradó 2/3-ad részt egyenlő arányban kellett szétosztani.5 2 Az eddig említett iskolatörvények csak a jövedelem elosztásának arányát határozták meg, az 1652. évi Selmecbányái iskolatörvény viszont azt is előírja, hogy az adományszerzésből, megemlékezésből és a különféle ünnepségek alkalmával összegyűjtött jövedel-. met mire használják fel. Azt javasolja tanulóinak, hogy a rendelkezésükre álló pénzből „hiábavaló dolgokat ne vegyenek, hanem illedelmes ruhákat és más, az élet gyakorlásához szükséges dolgokat".53 A tanulók között kialakult gyakorlat volt, hogy az ünnepségek alkalmával összegyűjtött jövedelmet feletteseik tudta és engedélye nélkül egymás között szétosszák. Ez annyira elterjedt, hogy például Nagybányán 1651-ben törvényben kellett kimondani, hogy ,,a deákok semmiféle eantatiobeli és halotti temetéskor járó jövedelmet ne merészeljenek magok között elosztani, hanem egészen a mester kezéhez adják, ki is annak idejében elosztya közöttük, ide értetnek a szolgák cantatioja is. A külömben cselekedők a cantatiopénztől fosztassanak meg."6 4 A törvény szerkesztői a pénz igazságos elosztásának oly nagy jelentőséget tulajdonítanak, hogy még egy pontban megemlítik a temetési és rekordálási pénz elosztásának módját, s azt egyértelműen és kizárólagosan a rektor kezelésére bízzák.55 Ügyelnek arra is, hogy az ünnepi éneklésnek meghatározott rendje legyen. Kimondják, hogy „a három nevezetes ünnepeken való cantatiok rendeltessenek classisok szerint, nehogy mind külön külön és egyenként járván az ajtó sokszori kinyitásával terhére legyenek inkább mintsem kedvekre a városiaknak. Amely gyermekek ezen rendelésnek nem engedelmeskednek tapasztaltatnak, cantatiojukból eredő jövedelmüktől illő, hogy megfosztassanak."'5 6 Egy, a XVII. századból származó medgyesi iskolatörvény töredékében találtuk azon sorokat, amelyekben a titkár kötelességévé teszik ,,az összes pénz becsületes megőrzését, hasonlóan a koldulásból eredő jövedelem feljegyzését és a szétosztás idejében a rektornak való átadását". Ez a törvény is kimondja, hogy „azok a tanulók, akik az éneklésben nem vettek részt, nem részesülhetnek az elosztásban".57 Sajnos a törvény teljes egé-52 A segesvári 1620. évi iskolatörvényt eredetiben közli Fr. Teidsch: i. m. 64—83. 1. A törvény címe: lus, Leges et Ordo Institutiones rei literrariae pro Scholae Schesburgeni 1620. Az adományok elosztásáról a 78. lapon ír. 53 „Pecuniam recordationibus, festivationibus et e praebendis collectam in res vanas non profundunto sed in libros decentem habitum et alia ad vitae usum et ornamentum necessaria impendunto" — írja a törvény. Breznyik J. : i. m. 30. 1. Leges de alumnorum Officio V. 54 Thurzó Ferenc: A nagybányai ev. ref. főiskola Schola Rivulina története 1547 — 1755. Nagybánya. 1905. 218. 1. De studiosis XXVI. Lex. "Uő., 219. 1. De studiosis XXVIII. Lex. 56 A nagybányai iskola törvényét átvette annak partikuláris iskolája, Felsőbánya is. Az idevonatkozó anyagot részletesen tárgyalja Thurzó F. : i. m.-ben. 228. 1. De regimine studentium Leges Scholae Felsőbányae. Lex. V. 57 Bruchstücke einer Mediascher Lex Scholae aus dem 17. Jahrhundert. Secretariorum officium erit: 2./ . . . omnem pecuniam proventum discentium fideliter, item mendicantium consignare et tempore divisionis rectori offerre . . . Absentes in cantatione diligenter annotabit ad divisionem usque. . ." Fr. Teutsch. i. m. 106. 1.
