Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

702 TÖRTÉNETI IRODALOM 762 legrészletesebb, illetve az egyes szakszempontoknak megfelelően legtájékozottabb munkákból történjék az átvétel, — amit, mint azt látni fogjuk, kevés kivétellel el is értek, — úgy látszik gondot fordítottak arra is, hogy merészebb ábrázolási rendszerű térképek az atlaszba ne kerüljenek, noha a forrásmunkák közt ilyenek is akadnak. Az előzőekből elég világosan kiderül, hogy a különben igen átfogó ismereteket nyújtó, jól használható atlasz nem annyira önálló munka, mint inkább viszonylag szerencsés és gondos válogatás eredménye. Az egyes térképek átvétele а szakember számára a legtöbb esetben szembetűnő; a legvilágosabb a Shepherd, illetve ami, minthogy többszörös átvételről van szó, ugyanazt jelenti, a l'utzger atlaszok hatása. Ez különösen az Európa, Németország, valamint a háborúk és békeszerződések térképeinél érződik. Az átvételek többnyire szószerintiek, néha sor került lényegtelenebb mozzanatok elhagyására. Szomorú, hogy az átvételeknél a hibák átvételére is sor került, de különösen lehangoló az olyan hibák átvétele, melyek kellő szerkesztői körültekintéssel elkerülhetőek lettek volna, egyszerűen azáltal, hogy egyes esetekben az atlasz más, a bibliográfiában meg is jelölt forrásait is, melyek a kérdést másképp, helyesen tárgyalták, kellőképp figyelembe vették volna. Így lehettek volna elkerülhetőek például az etnikai térképek sokszor durva tévedései az Атлас Народов Мира megfelelő térképeivel történő összehasonlítás során. Szerkezetét tekintve az atlasz egyes területeket felölelő fő fejezetekre tagolódik, melyeken belül kapnak helyt az időrendi sorrendnek megfelelően a politikai-földrajzi, illetve egyéb, az illető részre vonatkozó változásokat bemutató térképek. A Földet különböző korokban ábrázoló térképeket a háborúk és békeszerződések térképei követik, melyek főleg európai vonatkozásúak, de betekintést engednek néhány, Európán kívüli terület viszonyaiba is. Sajnos csak annyira, amennyire az illető területeket az európai konfliktusok érintették. E fejezeteket Európa, a Brit szigetek, Franciaország, Közép-Európa, Észak-Európa, Németalföld, Svájc, Olaszország, Ibéria, a Balkán és a Közeikelet, majd Kelet-Európa és Oroszország fejezetei követik, hogy végül Észak-Amerika, Latin-Amerika, Afrika, valamint India és a Távolkelet fejezetei zárják a sort. (Ausztráliát az utolsó említett fejezeten belül tárgyalják.) A mű helyenként egyenlőtlen súlyelosztását nemcsak az olyan Európa-központúságok jellemzik, mint amilyenre már a háborúk és békeszerződések fejezeténél utaltunk, hanem olyanok is, hogy míg Európában, Észak-Amerikában és Oroszországban a gazdasági kérdések bemutatása tág teret kap. a többi földrészen ez teljesen elsikkad, amiből aztán következik a világgazdaság és kereskedelem nyilvánvalóan nem lebecsülendő kérdéseinek teljes elhagyása. Az ilyenfajta egyenlőtlenségek azonban nemcsak világviszonylatban jelentkeznek. Európán belül is kétségtelen, hogy a brit és francia területek sokkal és aránytalanul többoldalú tárgyaláshoz jutottak, mint Európa más, egyébként önálló fejezetnek vett részei, és ha Oroszország ez alól némiképp kivétel (a 188. oldal Oroszország Európában: gazdaság 1860 körül és a 189. oldal Oroszország Európában: gazdaság 1913-ban című térképekre gondolunk), ez föltehetően azért van, mert az 1917-es forradalom és a Szovjetunió mai jelentősége ennek a területnek többoldalú bemutatását aktualizálták. Tagadhatatlan, hogy az 1860 illetve 1913 körüli gazdasági élet bemutatása Európa más részein, de különösen Németországban ugyanolyan indokolt lett volna. A Balkán és a Közel-Kelet című fejezetet mint egységes, szerkesztési szempontból erőltetettnek, sőt az atlasz egészét tekintve szerencsétlennek kell tartanunk, mivel bár formailag az együtt-tárgyalást az 1918-ig fönnállt Török Birodalom összekötő kapocs volta indokolttá tehetné, a fejezet tizennégy térképe között csak két ilyen összefogó térkép van, sőt a kilenc balkáni témájú térkép is csak részben 1918 előtti; de mindenképpen sikerületlen az 1926-os valamint az 1960-as állapotokat jelző, a Közel-Keletet ábrázoló 174. és 175. oldali térképek és különösen a Palesztina 1920—51 (173. oldal) című térképnek ebbe a fejezetbe iktatása. A három utoljára említett térkép az India és a Távol-Kelet című fejezet lapjai közt szerepelhetne, természe-