Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 763 tesen más összefoglaló cím alatt (Ázsia), ami talán automatikusan fölhívta volna a szerkesztők figyelmét egy közbülső területre, Perzsiára és Afganisztánra, melynek tárgyalása valószínűleg nem annyira a források hiánya, mint inkább a nem sikeresen megválasztott fejezet-keretek miatt elmaradt. Történetírásunk Kelet Európát bizonyos társadalmi-gazdasági meggondolások alapján egy, az Elba és az Adriai tenger vonalától keletre elterülő egésznek tekinti, és az ilyen meggondolásokat a hatalmi szálaknál lényegesebbnek tartja. Ebből a szempontból nézve nemcsak a már kifogásolt Balkán—Közel-Kelet egység gondolatát kell helytelennek tartanunk, de azt a Közép-Európa szemléletet is, mely Németországon kívül Cseh- és Magyarországot is magában foglalja. Végül álláspontunk szempontjából legproblematikusabb az a fejezet, melynek címe: Kelet-Európa ós Oroszország. A címből nemcsak az derül ki, hogy Oroszország nem Kelet-Európa része, de rövid vizsgálat után az is, hogy Kelet-Európa Lengyelországgal azonos. E problémák a térképeken nem jelentkeznek olyan bántó élességgel, mint az egyes fejezeteket jelző tartalomjegyzékben, így itt pusztán elvi jelentőségűek, ennek dacára érdemesnek tartottuk róluk észrevételeink megtételét, mivel közvetve egy olyan történetfölfogást tükröznek, mely a miénktől gyökeresen eltér. Túl az általános és elvi észrevételeken néhány konkrét térképi tévedésre, illetve elrajzolásra is föl kell hívnunk a figyelmet. A 7. oldalon a Föld 1800 körül című térképen Louisianát mint gazdátlan területet, Floridát pedig mint az Egyesült Államok részét jelölték, amely többszörös ellentmondásba akkor sem szabadott volna keveredni, ha az évszám csak hozzávetőleges, mivel Louisianát korábban (1803) vásárolta meg az Egyesült Államok, mint Floridát (1819). Fölfoghatatlan Louisiana gazdátlan területkénti jelölése, mert az említett 1803-as gazdátcserélés előtt a vidék francia birtok volt. A 13. oldal térképén, mely a Földet ábrázolja 1830-ban, orosz—török határként, Besszarábiában, hibásan azt a vonalat jelölték, mely csak később, 1856-tól 1878-ig húzódott a két ország közt. 1830-ban a helyes határ a Prut és a Dunadelta legdélibb ága volt, amint erről az 1829-es drinápolyi béke rendelkezett. A függetlenedési folyamat világtérképén, mely az 1945 —68-ig tartó időszakot öleli föl (22 — 23. oldal), a többi önállóságot nyert államhoz hasonlóan, színnel és évszámmal kellett volna ellátni Jordániát, Kuwaitot és Eritreát. A 32. oldalon a Westfáliai béke térképén van egy fölösleges, megmagyarázhatatlan határvonal a Szávából délre. Az első világháború térképén, az 52. oldalon téves Spanyol-Marokkónak az antanthoz tartozást jelző színezése, mert a terület ugyanúgy semleges volt, mint maga Spanyolország. Az 58 — 59. oldalon, amely a német uralom 1942 novemberi legnagyobb kiterjedését ábrázolja, hibás a jelmagyarázat szerinti 1937-es német határ, amennyiben a térkép állításával szemben a Memel-vidék 1937-ben nem volt német. Észak-Bukovina Beszarábiával együtt került 1940-ben a Szovjetunióhoz, majd vissza Romániához, ezért Beszarábiával azonos módon kellett volna jelölni. Zavaró hatású, hogy a Jugoszláviától Olasz-, Magyar- és Németországhoz került területeket a Bulgáriához kerültótől eltérően ábrázolják. Bulgária másik, Görögország rovására történt foglalását is helytelenül tekintik megszállásnak. Hibás a német — szlovák határ, Árva északkeleti és Szepes északnyugati része 1939 óta Szlovákiához tartozott. A 61. oldalon, ahol a térkép 1952-es határokat jelöl, tévedés a Dunadeltát szovjet birtoknak tekinteni, a határ ott a maival (1972) megegyezett, így a Dunadelta román volt. A 82. oldalon az Európa 1926 körül c. térképen meglepő következetlenség a korábbi (1871 —1919) francia—német határ föltüntetése, ezen kívül ugyanis a térképen egyetlen utalás sincs a korábbi állapotokra.