Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 761 wig Ritter von Przibram: Erinnerungen eines alten Oesterreichers. Band I. Stuttgart-Leipzig, 1910. 262-263. 1.). A magyar emigráció francia ágára vonatkozóan érdekes dokumentumok találhatóak az Országos Levéltár gyűjteményeiben; emellett érdemes lett volna a bécsi kormányzat szolgálatában álló titkos ügynöki hálózat jelentéseit is megvizsgálni (HHStA: Min. des Äussern, Informationsbüro, ill. Actes de Haute Police). Az államközi kapcsolatok tekintetében a párizsi osztrák követ jelentéseit ki lehetett volna egészíteni: a gazdasági kapcsolatokra vonatkozóan az osztrák külügyminisztériumi levéltár Administrative Registratur elnevezésű állományában található sok érdekes adat; katonapolitikai oldalról pedig J. von Löwenthal párizsi osztrák katonai attasé jelentései nyújthattak volna hasznos szempontokat (Kriegsarchiv, Bécs). Értékesíteni-lehetett volna az egykori párizsi attasé, Ernst von Plener emlékiratait (Erinnerungen. Band 1: Jugend, Paris und London bis 1873. Stuttgart-Leipzig, 1911), esetleg egykorú levelezését is (HHStA: Plener-hagyaték). — Az itáliai problematika francia— osztrák vonatkozásban talán legfontosabb összetevőjéről, Velence kérdéséről kitűnő dokumentumgyűjtemény látott napvüágot az egységes Itáliához történt csatlakozás centenáris ünnepén (II probléma veneto e l'Europa, 1859—1866. I—II. kötet, Venezia, 1966). A francia sajtó korábbi idevágó állásfoglalásait illetően Harald Stein alapos diszszertációjára szeretnénk felhívni a figyelmet (Die Stellungnahmen der grossen Pariser Presse zum Österreichischen Verfassungs- und Reichsproblem in den Jahren 1859 bis 1861 unter besonderer Berücksichtigung des Österreichisch-Ungarischen Verfassungskonfliktes. Köln. 1970. 264 L). A Lorant által feltárt anyagot igen tanulságos összevetni az 1859—61-es periódus publicisztikájával. Az irodalomjegyzék igen körültekintő és gondos munkáról tanúskodik. A legújabb szakirodalomból — az említetteken kívül — talán csak Kovács Endre tanulmányának hasznosítását éreztük volna még helyénvalónak, amely először adott körképet a kiegyezés európai fogadtatásáról (Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez. Budapest, 1968). André Lorant könyve — a jelzett hiányosságok ellenére is — egy fontos részletkérdés gazdagon dokumentált, alaposan és korszerűen megmunkált feldolgozása. Úgy érezzük, hogy a szerző többet ért el, mint amire törekedett. Nem csupán az osztrák — magyar kiegyezés nemzetközi visszhangjának gondosabb megismerését tette lehetővé, hanem — néhány ponton — a második császárság Franciaországának kül- és belpolitikai történetére is új fényt vetett. FRANK TIBOR THE NEW CAMBRIDGE MODERN IIISTORY. XIV. ATLAS (Cambridge at the University Press, 1970. 319 1.) A New Cambridge Modern History XIV., befejező, atlasz-kötete 288 térképoldalból áll, melyek célja a világ változásainak térképen történő bemutatása 1500-tól, a mű megjelenésének idejéig, 1970-ig. Bár témájában ós nyomdai kivitelében teljesen modern munkának tekinthető az atlasz, amennyiben a változásokat nemcsak a hagyományos, területváltozástörténeti, hanem minden más, térképen ábrázolható szempontból igyekszik bemutatni, mégpedig gazdag, az egyes térképek igényeinek megfelelő, de mindenhol ízléses színtechnikával, mégis, a térképi ábrázolás módszereit tekintve konzervatív munkának kell tartanunk. E konzervativizmus lehetett az atlasz szerkesztőinek egyik vezérelve, mert annak ellenére, hogy atlaszukba nagyszámú, már forgalomban levő atlaszból vették át az adatokat, arra törekedve, hogy minden területre nézve a legmegbízhatóbb,