Századok – 1973
Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I
66 FÖLDESI BÉLA 1543-ban megjelent Constitutio scholae Coronensis az összes szász iskola alaptörvénye lett, ezeket az iskolákat a honterusi rendtartás alapján szervezték, amely négy részből állt; 1. tanrend; — 2. iskolatörvények; — 3. a coetus szervezeti felépítése; — 4. a coetus tisztségviselőinek esküszövege.9 A legjelentősebb iskolák lettek Brassón kívül Beszterce, Medgyee, Szeben, Segesvár és Szászsebes iskolái. A Constitutio jól megalapozott rendtartás volt, amit az is bizonyít, hogy 1644-ben Brassóban ismét elfogadták és kihirdették. A többi protestáns iskola szervezésében is igen nagy hatása volt a külföldi iskolalátogatásnak. A magyarországi reformáció első hirdetői — Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Somogyi Juhász Péter —, továbbá rektoraink és tanáraink magas szintű képzettségüket 1592-ig többnyire Wittenbergben nyerik. Itt tanult a sárospataki kollégium első rektora Kopácsi István, majd Balsaráti Vitus János, őket követte Szikszói Fabricius Balázs és Schremmel Ábrahám, aki 1567 és 1575 között a besztercebányai iskola rektora volt. Bártfa 21 ismert rektora közül 11 vagy Wittenbergben vagy a Németalföld híres egyetemein végezte tanulmányait. Hazatértükkel magukkal hozták a külföldi egyetemek szervezeti életére vonatkozó rendszabályokat is, melyeket azután a hazai viszonyoknak megfelelően alakítottak, formáltak. Ezek közül is kiemelkedik Stockei Lénárd (1510 — 1560), aki Luther és Melanchthon közvetlen tanítványa volt, sőt 1538-ban egy évig Luther szülővárosában, Eislebenben az iskola igazgatója is. Az 1540-ben kiadott bártfai iskolatörvénye a felvidéki evangelikus iskolák alaptörvénye lett. Stöckelt jelképesen a magyar Wittenberg megalapítójának tekintjük.10 A magyar iskolaszervezet kialakulására jelentős hatást gyakoroltak azok a külföldi rektorok is, akiket egy-egy hazai iskolához hívtak meg. Ezek közül az egyik legjelentősebb a brandenburgi születésű (Arswald) Halvepapius Pál, aki tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban és Wittenbergben végezte és 1579 — 1584 között a besztercebányai iskola rektora volt. Az 1580-ban kiadott iskolatörvénye — Stockei előbb említett törvényével együtt — hosszú időre meghatározta a felvidéki evangelikus iskolák életét. Saját 290 kötetből álló könyvtára klasszikus görög és latin írók műveit tartalmazta. Az 1580. március 8-án kiadott rendtartásában bevezette a tanév végi vizsgákat, a nyilvános szavalásokat és vitákat. Jutalmazásai között elsődleges helyet kapott a könyv, ami óriási jelentőségű volt abban az időben.11 Az iskolatörvényeket alkotó rektorok kivétel nélkül elismerik, hogy iskolatörvényük alapja melyik régebbi iskolatörvény volt. Ilyen átfutási sorrend érvényesül három legszervezettebb és legnagyobb partikulával rendelkező református anyaiskolánk, Sárospatak, Debrecen és Gyulafehérvár iskolatörvényében is. Elfogadható az a megállapítás, hogy volt egy-két alaptörvény, s a többi iskolák — elsősorban a partikuláris iskolák — azok alapján készítették saját törvényeiket. Ilyen alaptörvény volt Erdélyben az 1643-ban kiadott Honterus-féle, a Felvidéken az 1540-ben kiadott Stöckel-féle és az 1580-ban kiadott Halvepapius-féle, valamint a reformátusoknál az 1621-ben kiadott sárospataki és az 1657-ben keletkezett debreceni iskolatörvény. Tanulmányunk szélesebb alátámasztása érdekében nemcsak az egyes alaptörvényeket, hanem az azok alapján készült partikuláris iskolatörvények idevonatkozó artikulusait is bemutatjuk. Tárgyunk elhatárolt voltára tekintettel csak a protestáns iskolák törvényeivel foglalkozunk, a nem protestáns felekezethez tartozó iskolák belső életére — az összeha-9 Latin eredetiben közli Fr. Tevisch: i. m. 6 —12. 1. Die Schulordnung des Honterus 1543. 10 Magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Budapest. 1969. 661. 1. 11 Daxer György : A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére (1520 1790). A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLIV.-dik Értesítője az 1908—1909. iskolai évről. Békéscsaba, 1909. 34. 1.
