Századok – 1973

A történelemtanítás kérdései - Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon 713/III

ISKOLAI TÖRTÉNETI FALITÉRKÉPEK 717 vetséges államok, a tengelyhatalmak és a semleges államok területét. A tengely-esatlós államok színe Németország színénél világosabb. A Tengely által az 1939. szeptember 1. után elfoglalt terület sraffozva van. Piros pontozás jelöli a partizánmozgalmak területeit. A hadműveleti nyilak és a frontvonalak erőteljes rajza teszi mozgalmassá a térképet. Az északkeleti sarok melléktérképe a Csendes-Oceán térségének hadieseményeit, a délnyugati sarok világtérképe a Föld országait mutatja a második világháborúban. A sorozat 22 térképe közül 7 foglalkozik Magyarország történelmével. Méretarányuk 1 : 650 000, vagy 1 : 750 000 aszerint, hogy a korszak ábrázolása mit kíván meg. A magyar falitérképek közül időrendben az első címe: „Magyarország a korai feudalizmus idején 1000—1240". Alapul a Történelmi Atlasz térképei szolgáltak. A délkeleti sarokban helyezték el „A tatárjárás Magyarországon 1241 —1242" c. melléktérképet. Markáns folyórajz, erős megírások, szellősség jellemzi. Csak az okleveles anyag által bizonyított tényeket ábrázolták. Megyehatár nincs, mivel pontosan ma sem állapítható meg, de neveiket beírták. Érdekes támpontot nyújtott Szörény keleti határának lezárására Kreuzburg várának a közelmúltban történt feltárása. A tatár fősereg előnyomulását Mohi—Szeged — Pest útvonalon ábrázolták, figyelembe véve a legújabb kutatásokat. A függésben tartott területeket sraffozással különítették el. Nem kevesebb problémát vetett fel „A feudális Magyarország a XIII. század középétől a XV. század elejéig" c. falitérkép sem. Itt már a teljesen kialakult megyerendszer kerül bemutatásra politikai színezéssel. A rendelkezésre álló adatok gazdagsága maximaiizmusra csábította a szerzőket. A közigazgatási és településkategóriák részletes bemutatása mellett az összes fontosabb események, bányák, pénzügyi kamarák, sőt még az egyetemalapítás is ábrázolásra került. Érdekes a két melléktérkép is: „A feudális széttagoltság a XIV. század elején" és „A huszitizmus és magyarországi hatása". A Hunyadiak korát mutatja be „A feudális Magyarország a XV. században" c. térkép. A Történelmi Atlasz 12—13. oldalát dolgozták át falitérképpé. A gazdag tartalom híven tükrözi a virágzó feudalizmus korszakát. Itt már három melléktérkép szerepel: 1. Az 1514. évi parasztháború Magyarországon; 2. Hunyadi Mátyás nyugati hadjáratai; 3. A Hunyadiak török elleni hadjáratai. A török kor első térképe: „Magyarország 1526- 1606", mely kitűnően érzékelteti az ország három részre szakadt voltát. A területi változások mellett a hadjáratok nyilai dominálnak. A szerzők a vilajetek határát is megrajzolták, a vilajet- és szandzsák-székhelyeket különböző aláhúzások jelzik. Bocskai szabadságharcát is ez a térkép ábrázolja. A török időszak másik térképe: „Magyarország a XVII. században". A magyar történelem talán legmozgalmasabb századának bemutatása számos kartográfiai problémát vetett fel. Zsúfolt lett, a téma ábrázolása két térképen szerencsésebb volna. Külön kell szólnunk a melléktérképről. A Rákóczi-szabadságharc ábrázolása szerencsésnek mondható. Új ezen a térképen a kuruc terület határának bemutatása 1710 végén. Az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes harcait látjuk a délkeleti sarokban élénk színekkel, a lényeges mondanivaló kiemelésével. A „Magyarország a XVIII. században" c. történelmi falitérkép komplikált feudális és katonai közigazgatási egységeket próbált meg éles, elütő színekkel érthetőbbé tenni. A gazdaság- és művelődéstörténeti anyagot is feldolgozták. A délkeleti sarokban elhelyezett nemzetiségi térkép a XVIII. század végének állapotát jelzi. A Magyarország történetét feldolgozó falitérképek közül „Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben" volt az utolsó. Rajta a Monarchia egész területe zöld, a magyar terület világosabb árnyalatú, Bosznia-Hercegovina a két szín váltakozó sraffozását kapta. A vasútvonalakat részletesen ábrázolta és jelzi a nemzetiségi megoszlást is.