Századok – 1973

A történelemtanítás kérdései - Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon 713/III

718 В ALLA GYÖRGY: ISKOLAI TÖRTÉNETI FALITÉRKÉPEK Az 1910-es népszámlálás adatai alapján kategorizálták a településeket. Az eseményeket 1849-től dolgozták fel. Melléktérképe a korabeli Európát mutatja. A Kartográfiai Vállalat történelmi falitérkép sorozatát szerencsésen egészíti ki a budapesti Hadtörténelmi Intézetben 1968—1970 között készített négy falitérkép, amely kifejezetten katonai vonatkozású témákat dolgoz fel. Nagyságra megegyeznek a Kartográfia térképeivel, kivitelezésükben, megoldási módjukban azonban lényeges elté­rést mutatnak. A fontosabb történelmi események földrajzi helyein 8x 12 cm nagyságú színes vagy fekete-fehér képeket helyeztek el, amelyek vagy az eseményekről készült festmények reprodukciói, vagy grafikák, vagy az eseményekről készített korabeli fény­képek. Egy-egy falitérképen 16 — 20 képet helyeztek el. Ezzel megvalósult a képes tör­ténelmi falitérkép. Érdekes és didaktikailag helyes ez a megoldás, mert az eseményeket érthetőbbé teszi a tanulók számára. A négy képes falitérkép a következő: 1. A szabadságharc főbb hadműveletei és csatái 1848—1849. Méterarány 1: 700 000. 2. A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja 1919-ben. Méretarány 1 : 600 000. 3. Magyarok a fasizmus ellen. Méretarány 1 : 600 000. Két melléktérképe: a) Az ellenállási mozgalom Budapesten 1941 — 1946; b) Magyarok az európai népek antifasiszta harcában. 4. Hazánk felszabadítása 1944. október 6. — 1945. április 4. Méretarány 1 : 500 000. Tehát tanulóifjúságunknak ma már összesen 26 történelmi falitérkép áll rendel­kezésére. Azt, hogy térképeink mennyiben felelnek meg az oktatási célnak, legbiztosab­ban a térképről tanító pedagógusok tudják megmondani. Igyekeztünk ezeket a vélemé­nyeket megtudni. A sorozat első tagjainak megjelenése után felkerestünk több budapesti és vidéki iskolát és érdeklődtünk térképeink használhatósága iránt. A válaszok alapján a hibákat menetközben kijavítottuk, elgondolásaikat a sorozat többi tagjainál figye­lembe vettük. 1965 decemberében nemzetközi iskolai falitérkép-kiállítás volt Budapesten, ame­lyen 28 ország 41 kiadója összesen 330 térképet mutatott be. Ebből az alkalomból a kiállító külföldi cégek szakemberei előadásokat tartottak a témáról. Csehszlovákiában 25 térképből álló sorozatot adnak ki. Szerintük új falitérkép-típust kell kialakítani, amely kisebb méretű, mert így könnyebb az összehasonlítás az atlasszal. Azt javasolták, hogy az atlaszlap és a falitérkép egy közbeeső méretarányú alaptérképről készüljön. Ennek megvalósítása azonban nagy nehézségekbe ütközik; az összhang szerintünk más módszerekkel, egyszerűbben megvalósítható. A holland térképészek szerint a falitérképet erősen generalizálni kell, ne tartal­mazzon többet, mint az atlaszlap. Tele színek ós nagy jelek alkalmazását ajánlják. A név­megírások legyenek olyan kicsik, hogy a tanulók ne olvashassák, a nevek úgyis megta­lálhatók az atlaszban. Az utóbbival nem tudunk egyetérteni: a tanulók igenis csak olvas­sák minél többször, — annál könnyebben megjegyzik azokat. Természetes követelmény, hogy az iskolai oktatást mind több szemléltető segéd­eszköz segítse elő. Ezek között fontos szerepet tölt be a történelmi falitérkép.

Next

/
Thumbnails
Contents