Századok – 1973

A történelemtanítás kérdései - Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon 713/III

716 BALLA GYÖRGY Történelmileg és kartográfiailag egyaránt érdekes témát dolgoz fel „Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás a XV—XVII. században" világtérkép. A sok felfedező útvonal közül a fontosabbakat választották ki, és ezeket különböző színű és rajzú nyilakkal ábrázolták. Az „Európa a XVI. század végén" című történelmi falitérkép méretaránya 1 : 3,5 millió. Jól mutatja a térkép a török hatalom terjeszkedését. Az egyes csaták helyét a földrajzi helyre rajzolt két keresztbe tett kard, idejét a melléje írt évszám jelzi. A falitérkép-jelleg megőrzését, a zsúfoltság elkerülését úgy sikerült megoldani, hogy egyrészt jól látható erős megírásokat alkalmaztak, másrészt a kisebb államok területére csak számokat írtak, ennek alapján a név a jelmagyarázatban megtalálható. Az északkeleti sarok melléktérképe: „A reformáció elterjedése 1517—1570-ig". A Közép-Európát ábrázoló ötmilliós méretarányú térkép egymástól élesen elütő színes sraffozásával jól ábrázolja a vallások keveredését. A XVII. század Európáját bemutató 3,6 milliós méretarányú térkép címe: „Európa a XVII. század közepén". A Szerkesztő Bizottság azért választotta ezt a címet, mert a térkép az 1648. évi vesztfáliai békében kialakított határokat veszi alapul. A délkeleti sarok melléktérképe a század legjelentősebb eseményét, a harmincéves háborút ábrázolja. Az „Európa a XVIII. században" című, 3,5 milliós méretarányú falitérképen erős színes határszalagok jelzik a Habsburg Birodalom és a Német Birodalom századvégi, valamint Lengyelország 1772 előtti határát. Lengyelország felosztásait különböző színű és irányú sraffozás segítségével mutatják be. A térkép délkeleti sarkában található melléktérkép az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi háborúját ábrázolja, amely 1775—1783 között zajlott le. A XIX. század Európájának bemutatására már két falitérképre volt szükség. Az elsőnek a címe: „Európa 1815—1849". A méretarány itt is 1 : 3,5 mülió. A térkép a bécsi kongresszuson kialakított országhatárokat veszi alapul. Itt is Közép-Európa a legsűrűbb terület, bár ezt igyekeztek a XVI. századot ábrázoló térképen alkalmazott módszerrel csökkenteni. „Forradalmi mozgalmak és felkelések 1848—49-ben" a címe annak a melléktérképnek, amelyet az északkeleti sarokban helyeztek el. A településkarikákon elhelyezett piros lángnyelvek jelzik a mozgalmak központjait. Az „Európa a XIX. század második felében" című falitérkép méretaránya 1 : 3,5 millió. Nyomon követhetjük ezen a térképen a német és olasz egység megvalósulásának lépéseit, jól láthatók a kor háborúinak hadműveleti nyilai. Újdonság az eddigiekhez képest, hogy ábrázolták az 1900-ig épült fontosabb vasutakat és az 1900. évi adatok alapján a településeket lakosságszámuk alapján kategorizálták: 50 000, 100 000 és 500 000 a kategóriahatár, így négyféle településnagyságot tudtak bemutatni. Az északkeleti sarok melléktérképe „A párizsi kommün (1871)", a délkeleti saroké „Az USA a XIX. században". Az utóbbi térkép hű krónikása a polgárháborúnak és az USA területi kialakulásának. Az „Európa az első vüágháború idején" című falitérkép méretaránya 1 : 3,5 millió. Más-más szín jelöli a Központi hatalmak, az Antant és a semleges államok területét. Különböző színű nyilakkal ábrázolták a hadműveleteket, feltüntették a fontosabb szárazföldi és tengeri csatákat, a frontvonalakat. Ezen a térképen is két melléktérképet helyeztek el, az egyik a párizs-környéki békék döntései nyomán megváltozott Európát, a másik a szovjet állam kialakulását mutatja be. Az egyetemes történelmi témával foglalkozó magyar történelmi falitérképek sorát az „Európa a második vüágháború idején" című térkép zárja le, amelynek 1 : 4 millió a méretaránya. A 4 milliós méretarány lehetővé tette az észak-afrikai tengerpart ábrázolását, ahol fontos hadműveletek zajlottak le. Három különböző szín mutatja a szö-