Századok – 1973
Vita - Székely György: A sevillai Janus Pannonius-kódexhez 710/III
VITA Székely György: A sevillai Janus Pannonius-kódexhez Két XV. századi államférfi halálának félévezredes fordulója szinte anélkül múlt el, hogy a történettudomány újra állást foglalt volna életművük vitás politikai mozzanatai ügyében. Mind Vitéz János, mind Janus Pannonius haláláról kiváló filológusaink szóltak és írtak az elmúlt 1972. esztendőben ünnepi megemlékezések és elemzések során Pécstől Esztergomig. Szépszámú publikációik között van olyan is, ami kifejezetten történeti anyagunkat gyarapítja.1 A Dózsa-évforduló szemmel láthatólag annyira lekötötte a történészek energiáját, hogy alig kapcsolódhattak bele a megelőző korszak két jelentős személyiségének köztörténeti ós kultúrhistóriai értékelésébe. Magunk sem tettünk hozzá semmit ahhoz a rövid, történeti és művelődésfejlődési szempontból nyújtott értékelésükhöz, amit meggyőződésünk szerint ellentmondásos szerepük megvilágítása és az idealizált Mátyás-kép teljesebbé tétele érdekében vetettünk papírra.2 Ott utaltunk arra is, hogy Janus Pannonius számos költeményét 1618-ban Baselban kinyomtatták.3 Ehhez a városhoz fűződik Janus utóéletének egy újabban felderített mozzanata, aminek megvilágítása Horváth Mária nyelvész érdeme.4 Ahol egy költészeti művet kiadtak, ott érthető kéziratok őrzése is. így nem kelthet meglepetést, hogy 1631. június 20-án egy spanyol úr hozzájuthatott a magyar költő műveinek kéziratos kódexéhez Baselben. A megszerzés lényeges mozzanatait már az első magyar ismertető kielégítő módon sorolta fel, annak további kutatást kíván szentelni a Baselbe kerülés, ár és érték vonatkozásában.5 Itt tehát inkább egy olyan kutatási lehetőségre hívnám fel az ő és általában filológusaink figyelmét, ami a Baselből Sevillába vezető utat világítja meg. Sőt történeti szempontból az sem lehet közömbös, mi vezetett egy spanyol urat Baselbe magyar költői művet vásárolni. Ezt a tényt a kódex 117b lapjának későbbi kéztől származó spanyol nyelvű bejegyzése félreérthetetlenné teszi. A vásárló Don Fernando Colon (1488—1639), Kolumbus Kristóf, az Indiák tengernagya házasságon kívül született fia volt. így került a kódex a Biblioteca Colombina-Ъа,,6 1 Boronkai Iván: Vitéz János első követi beszédei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 2. sz. és klny.: Reneszánsz-füzetek 14). 2 Molnár Erik-Pamlényi Ervin-Székely György (szerk.): Magyarország története I. kötet. (Bp. 1971) 138, 140-142. 3 Uo. 141. 4 Maria Horváth: Vorbericht über einen Janus Pannonius-Kodex in Sevilla (Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae, Tomus 22, 1 — 2,96-106, 1972). — A kódexre a magyar kutatás figyelmét Josef Hamm bécsi professzor hívta fel, amint erre utal M. Horváth: i. m. 95 és Csapodi Csaba: Tervtanulmány a külföldi könyvtárakban levő, magyarországi eredetű kódexek felkutatására (előadás az MTA Középkori Munkabizottsága 1972. nov. 28-i ülésén) kézirat 4. 5M. Horváth: i. m. 102, 105-106. 6 Uo. 96, 102, 106. — A vásárló úr anyja Dona Beatrix Enriquez, córdobai nemes nő volt. Christoph Columbus. Bordbuch. Briefe. Berichte. Dokumente. (Ausgewählt . . . von Ernst Gerhard Jacob. Bremen. 1956) 13.
